Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

126 nélküli, mert az igazgatósági ós felügyelőbizottsági tagok kártérítési feleiőssége a r. t.-nak vétkesen okozott kárért abban az esetben is fennáll, ha a társaság üzletvitele a károkozás ellenére nyereséggel zárul t. Ami az indokolatlanul magas áron történt gabona vásárlásokat és áron aluli eladásokat illeti, figyelemmel arra, hogy a gabonának tőzsdei, illetve piaci ára volt, a napi áraknál indokolatlanul magasabb áron történt vételek, illetve indokolatlan alacsony áron eszközölt eladások által a vb. cég nyilván kárt szenvedett. Amennyiben tehát az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai ezekről a céget károsító ügyletekről tudtak, vagy a kötelező ellenőrzés kifejtése esetén tudomást szerezhettek róluk, fennáll kártérítési felelősségük az okozott kár erejéig. A kár kisebb vagy nagyobb összege és az a tény, hogy az okozott kár befolyással volt-e a r. t. vagyoni összeomlására, illeltve oly időben merült fel, amidőn a r. t. már fizetésképtelen volt, az alperesek vétkes károkozáson alapuló felelősségét nem érinti. A fellebbezési bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja tehát téves.. A P. H. T.-ba 844. szám alatt felvett elvi határozat szerint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a r. t. közgyűlésének elhatározási körébe tartozik. Az igazgatóság a 75. sz. J. D. értelmében a társaság részére akár szolgálati viszony, akár külön megbízás alapján valamely teendőt végző tagjának csak akkor állapíthat meg ellenértéket, ha ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör vagy teendők keretébe. Az igazgatósági tag részére tehát ellenértéket csak a közgvűlés állapíthat meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, amely a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében fordul elő és csak a társaság célja és üzletköre által meghatározott feladat ellátásnak szokásszerű körén kívül eső teendők dí jazásának megállapítása tartozik az igazgatóság hatáskörébe. Az alperesi igazgatósági tagok ezek szerint — az alapszabályok 38. §-ában meghatározott és per tárgyává nem tett tiszteletdíjon felül — díjazást csak a közgyűlés, illetve a fent megjelölt keretbe nem tarozó teendőkért az igazgatóság határozata alapján voltak jogosultak felvenni. A szakértők véleményéből megállapíthatóan a vb. cég igazgatósági tagjai a bruttó forgalom után 1.5°/o, majd 5/8°/o jutalékban részesültek. Minthogy mezőgazdasági és állattenyésztési termékek, valamint építési anyagok vétele és eladása az alapszabályok 1. §-ában meghatározott társasági cél és üzletkör _ keretébe tartozó ügyletek voltak, ezen ügyletek után forgalmi jutalék engedélyezése a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A felebbezési bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja tehát sérti az anyagi jogot. A társaság célján és üzletkörén kívüleső esetleges teendők ellátása fejében, az alperesi igazgatósági tagokat a r. t. igazgatósága is díjazásban részesíthette ugyan, de az igazgatósági határozat bizonyítása az alpereseket terheli, mert ennek vélelmezésére törvényes alap nincs. Az alperesek által jogellenesen felvett összegekkel a vb. cég