Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

125 kellő okmányról és {feljegyzésekről sem gondoskodott, lehetetlenné tette, hogy a részvénytársasági kötelezettség fedezéséhez szükséges alap megalkotásához a részvényesek megfelelő módon hozzájáruljanak. A fellebbezési bíróság a részvénytársaság volt igazgatósági tagjainak egyetemleges kártérítési felelősségét a K. T. 189. §-a alapján ilyként helyeeen állapította meg a 200 millió koronával felemelt alaptőkére 97 és fél millió koronán, azaz 7800 pengőn felül készpénzben be nem fblyt 102 és fél millió korona, azaz 8200 pengő tőke s annak a kereset beadásától számított 5°/o-os kamatai erejéig. Az előadottakból folyóan a felügyelőbizottság tagjai sem teljesítették a K. T. 195. §-ában foglalt kötelezettségüket, mert különben meg kellett volna állapítaniok azt, hogy a felemelt alaptőkének készpénzben való befizetését a részvénytársaság könyvei egyáltalán nem igazolják. A K. T. 196. fa értelmében tehát azonos összegek erejéig fennáll az ő egyetemleges kártérítési felelősségük is. (Kúria P. IV. 1024/1941/104.) Igazgatósági és felügyelöbizottsági tag felelőssége. Felmentés a felelősség alól. Igazgatósági tagot mikor díjazhat az igazgatóság? A P. H. T.-ba 1032. szám alatt felvett elvi határozatban foglalt jogszabály szerint a r. t. igazgatósági tagjainak a károsulttal szemben fennálló felelőssége egyéni feleJ ősség, tehát a törvénybe vagy alapszabályokba ütköző és a károsodást előidéző cselekményekért és mulasztásokért csak a cselekményben, illetve mulasztásban részes igazgatósági tagok felelnek. A többi igazgatósági tag felelőssége pedig csak akkor állapítható meg, ha a jogellenes ténykedésről tudomást szereznek és az ellen a K. T. 191. §-a értelmében nem tiltakoznak. A r. t. felügyelő bizottsági tagjainak a társasági ügyvitel kötelező ellenőrzésének elmulasztásával okozott kárért való felelőssége pedig akkor áll be, ha hivatalos működésük közben a törvénybe vagy alapszabályokba ütköző intézkedések vagy a társaság érdekeit sértő mulasztás jutnak tudomásukra és nem hívják össze azonnal a közgyűlést. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tudomásával egyenlőnek kell azonban tekinteni azt, ha a tudomás hiánya az ügyvitel kötelező és lehető ellenőrzésének elmulasztásából ered. A felmentés megadása a közgyűlés részéről az általa nem ismert törvény vagy alapszabályellenes cselekmény illetve mulasztás jóváhagyására nem terjed ki. Alaptalan tehát az az alperesi panasz, hogy a felmentés az igazgatósági és felügyelőbizottság tagjait az ily cselekmények következményei alól mentesíti. Vonatkozó indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy az alperesek felelőssége általában lemondásukig terjed és abban az esetben is fennáll, ha az ügyvezetésben közvetlenül részt nem vettek és az ellenőrzésre a kellő szakértelmük nem volt. A felügyelőbizottsági tagságról 1927. évi február hó 20-án lemondott Cs. Béla alperesnek az a támadása, hogy a vb. cég még 1928. évben is aktív volt és ez okból nem állapítható meg kártérítési felelőssége, azért alap