Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság 81 A szavazójog gyakorlása a törvény 38. §-a értelmében írásbeli meghatalmazás alapján meghatalmazott útján is lehetséges. Ugyancsak az id. törvényhely szerint nem szavazhat sem a maga, sem más nevében az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól felment vagy a társaság rovására másnemű előnyben részesít, akivel a határozat szerint jogügyletet kell létesíteni, aki ellen pert kell folyamatba tenni vagy vinni, vagy akinek érdeke a határozat tárgyára nézve egyébként ellentétes a társaság érdekével. Ugyanez áll, ha a tag házastársának, egyeneságon rokonának és sógorának, valamint oldalágon másodizig rokonának vagy sógorának a társaság érdekével ellentétes érdeke van. ügyvezető, felügyelő vagy felszámoló választásakor nincsen kizárva a szavazásból az a tag, akinek megválasztásáról szavaznak. A határozatképesség köthető valamennyi tag, vagy meghatározott számú tag, vagy pedig meghatározott törzstőkehányadot képviselő tag jelenlétéhez. 189. A társasági szerződés 6. pontjának ama rendelkezése, hogy a taggyűlés határozatképességéhez, legajább két oly tag jelenléte szükséges, akik törzsbetéteinek összege a törzstőke felét meghaladja, a tprvényszék álláspontja szerint azt a kérdést, hogy a taggyűlés mikor határozatképes, kellően szabályozza, mert az alapszabályok ismertetett rendelkezéséből nyilvánvalóan következik, hogy amennyiben nincs két olyan tagi, akiknek törzsbetéte a törzstőke felét meghaladja, úgy a taggyűlés csak akkor határozatképes, ha 3, avagy még több olyan tag van jelen, akik törzsbetéte a törzstőke felénél nagyobb. (Cg. 38.137/4. hh. Bp. T. P. VI. 10.373/193R/5.) A taggyűlés határozatképtelensége esetére a bírói gyakorlat (K. Pk. IV. 4131/1938, Bp. T. P. VI. 6074/1939) szerint, a társasági szerződésnek rendelkezést kell tartalmaznia, vagyis intézkednie kell az eljárásról, amelyet követni kell akkor, ha a taggyűlés határozatképessége a társasági szerződés vonatkozó rendelkezése értelmében nem volt elérhető. Az új taggyűlés összehívásáról akként kell rendelkezni, hogy abból kétséget kizáróan kitűnjék az újabb taggyűlés megtartásának (nem pedig csupán összehívásának) az időpontja." (Bp. T. P. VI. 12.377/1938., 10.203/1939, 1842/1940.) E szerint nem megfelelő szabályozás: ,,8 napon belül öszszehívandó új taggyűlés", a helyes szabályozás pl.: „8 napon belüli időpontra összehívandó új taggyűlés". Az új taggyűlés csak a határozatképtelen taggyűlés tárgyaira vonatkozóan határozatképes (Bp. T P VI 12.481/1937., 8005/1938., 7043/1939) és pedig a megjelentek számára és az általuk képviselt törzsbetétek nagyságára tekintet nélkül. A taggyűlés határr zatképességére vonatkozó rendelkezés nem hagyhatja figyelmen kívül akár a törvényben, akár a szerződésben a határozat hozatalára vonatkozóan előírt minősített többséget. Ugyanis a Kft. T. 74. §-a szerint olv határozat érvényességéhez, amely a tagoknak a társasági szerződésben meghatározott kötelezettségeit terhesebbekké teszi, új kötelezettséget állapít meg, vagy az egyes tagokat a társasági szerződés szerint megillető külön jogokat csorbítja, valemennyi tag hozzájárulása szükséges, e szerint tehát az ily kérdésekben határozni hivatott taggyűlés csak valamennyi tag jelenléte esetében határozatképes. A bírói gyakorlat (K Pk IV. 892/1939) szerint azonban nem kizárt a törvény korlátai között az a szerződési szabályozás, hogy az újabb taggyűlésen a határozat kisebb szó többséggel meghozható legyen. 6