Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság 190. A társasági szerződés az 1830 : V. tc. III. fejezetének a határozathozatal módjára, a taggyűlés összehívására, a szavazati jog mikénti gyakorlására vonatkozó kérdésekben az idézett törvény 50. §. értelmében az e §-ban felállított korlátokon belül szabadon rendelkezhetik. Érvényesen kikötbető tehát a társasági szerződésben az, hogy amennyiben az összehívott taggyűlés határozatképtelen, úgy az azt követően ugyanazon tárgysorozatra újból összehívandó újabb taggyűlés, a megjelentek számára és az általuk képviselt törzstőke arányára való tekintet nélkül határozatképes. Az ily tartalmú rendelkezés nem érinti a szótöbbség kialakulására nézve irányadó, akár szerződéses, akár törvényes rendelkezéseket, valamint azokat az 1930: V. tc.-ben szabályozott eseteket, melyekben a törvényben előírt minősített szótöbbségi határozattól eltérni egyáltalában nem lehet (Bp. T. P. VI. 5579/1937/6., Cg. 39.044. sz. ü.) 191. A társasági szerződés 6. pontjának az a rendelkezése, hogy a megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az előző taggyűlés napirendijére kitűzött kérdésekben, nem törvényellenes ezen alakjában azokra az esetekre sem, amelyekre az 1930 : V. tc. minden tag hozzájárulását kívánja meg, mert a második taggyűlési határozatképességére vonatkozó rendelkezés nem érinti a határozathozatalhoz szükséges többség kialakulására irányadó akár szerződéses, akár törvényes rendelkezéseket, valamint azokat az eseteket sem, amelyekben az előírt minősített többségtől eltérni nem is lehet. (Bp. T. 1935 április 5. P. VI. 3770/1935., 1937 május 15. P. VI. 5579/1937.) A társasági szerződés 6. pontjának az a rendelkezése, hogy abban az esetben, amikor a Tv. értelmében pozitív határozatot kell hozni, szavazategyenlőség esetében a döntés sorshúzás útján történik, megfelelő szerződési kikötés, szavazategyenlőség esetén való döntésre. (Bp. T. 1933 január 26. P. VI. 14.538/1932.) (Bp. T. P. VI. 5815/1937/7., Cg. 39.068. sz. ü.) 192. Nemcsak valamennyi tag hozzájárulásának a törvényben megkívánt esetében, hanem az olyan esetekben is, amelyekben a törvén}' szerint csak minősített többséggel hozható határozat, a szavazategyenlőség esetére nem köthető ki sorshúzás útján döntési, mert a kényszerítő törvényes rendelkezésektől eltérésnek helye nincs s így ha a köteles) többség el nem érhető, a javaslat elvetettnek tekintendő. De oly esetekben is, amelyekben a törvény megengedi dispositiv szabályától az eltérést, vagy csupán a szerződés kíván meg minősített többséget, csak akkor lehet szó szavazategyenlőség esetén sorshúzással döntésről, ha a szerződési rendelkezés szerint, valamikép egyszerű szavazattöbbséggel jöhet létre a határozat, mert csak abban az esetben pótolhatja a sorshúzás a hiányzó döntő szavazatot. Kiemelendő még, hogy azoknál a határozatoknál, amelyekhez a törvény kényszerítő szabálya szerint valamennyi tag hozzájárulása szükséges, ha a taggyűlésen nem jelent meg minden tag, az újabban összehívott taggyűlésen sem lehet valamennyi tagnak a törvényben előírt hozzájárulásától eltekinteni, hanem a döntést az utóbbi taggyűlésen is csak valamennyi tiaig együttesen hozhatja meg. A második taggyűlésre vonatkozóan csalk a határozathozatal kérdésében enyhíthetők a határozathozatal feltételei. A társasági szerződés 9. pontját tehát úgy az elsőbíróság végzésében, mint a fentiekben kifejtett szempontoknak megfelelően a maga egészében úgy kell átszöviegezni, hogy az a felhívott törvények fentebb/ érintett rendelkezéseivel összhangban legyen, tehát a minősített szavazás eseteire is a bírói gyakorlatnak megfelelően vagy általában, vagy kimerítő felsorolással utaljon, másfelől a szavazat-