Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

69 Korlátolt felelősségű társaság 151. Az állandó bírói gyakorlat értelmében rénvénytársaságok és szövetkezetek cégszövegükben olyan idegen, főleg holtnyelvű vezérszavakat is felvehetnek, amelyek nem utalnak szorosan a vállalat tárgyára, mert ezeknek a jogi személyeknek elnevezésinél polgári név híján ilyen megjelölésre szükség van. Minthogy a bejegyezni kért szövetkezet házépítéssel is foglalkozik, a vezérszóként bejegyezni kért „Pilaszter" szó pedig, amely magyarul pillért jelent, egyenesen utal a vállalat tárgyára és így sem hangzatosnak, sem megtévesztőnek nem tekinthető, ezen vezérszó bejegyzése ellen irányuló felfolyamodásnak az ítélőtábla nem adott helyt. (Bp. T. P. VI. 6804/1941/5., Cg. 44.006. sz. ü.) 152. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a nyelv tisztasága érdekében lehetőleg el kell kerülni az idegen szavaknak a cégszövegbe való felvételét. Ettől megokolt esetben eltérésnek van ugyan helye, a£ azonban még nem elég alap a gyakorlattól való eltéréshez, hogy a felvenni kívánt vezérszó latin eredetű és jelentése) szerint a cégvalódiság elvébe nem ütközik és nem hangzatos. Mivel ai cégszövegbe felvenni kívánt „Habitatio" szó nem, is ment át a közhasználatba, így a gyakorlattól való eltérést' az ítélőtábla megokoltnak niem találta. (Bp. T. P. VI. 5459/1941/6., Cg. 43.693. sz. Ü.) 153. Az alapszabályok 1. §-a szerint a szövetkezet cége: „Triclinium" Házépítő Szövetkezet. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a nyelv tisztasága érdekében lehetőleg el kell kerülni az idegen szavaknak a cégszövegbe való felvételét. Ettől megokolt esetben kivételnek csak akkor van helye, ha azon felül hogy a felvenni kívánt idegen eredetű szó a vállalt közelebbi megjelölésre alkalmas, — ez az idegen eredetű szó közkeletű és a vállalat megjelölésére elkerülhetetlenül szükséges. (Bp. T. P. VI. 5459/1941/6.) A cégszövegbe felvenni kívánt „Triclinium" latin vezérszó azonban nem közkeletű, ha szakmai körökben ismeretes is., s így a gyakorlattól való elt'érés nem megokolt. (Cg. 44.318/6. ind. hh. Bp. T. P. VT 9868/1941/8.) „Nemzeti" és „magyar" megjelölés felvételét a gyakorlat akkor engedi meg, ha a vállalat állami vagy túlnyomóan állami érdekeltségű, továbbá ha igen nagy tőkeerejű vállalatról van szó s végül, ha a társaság igazolja, hogy az illetékes kormányhatóság a fenti vezérszavaknak a cégszövegbe való felvétele ellen észrevételt nem tesz, ilL azok felvételét közgazdasági érdekekből a maga részéről is kívánatosnak találja. Amennyiben az említett kormányhatósági nyilatkozatot már a miniszter által kiadott iparjogosítvány kiadását kilátásba helyező határozat tartalmazza, úgy külön nyilatkozat becsatolására szükség nincsen. 154. Helyesen állapította meg az elsőbíróság, hogy a részvénytársaság cégében a Hunnia vezérszó használata a cégjognak érvényben levő törvényerejű szabályával ellenkezik. Állandó cégjogi gyakorlat ugyanis az, hogy az ország nevét jelentő, vagy a magyarság fogalmát kifejező cégtoldatot csak oly kereskedelmi társaság használ, hat, amelynek a hazai iparban, vagy kereskedelemben a társaság céljánál vagy a vállalat arányánál fogva különösen fontos szerepe van. Az 1,000.000 kor. alaptőkével bíró s fűtési és világítási cikkekkel kereskedő részvénytársaságnak a nemzeti jelentőséget kifejező vezérszó használatára a fenti szempontokból következőleg jogos igénye nem lévén, a felfolyamodó részvénytársaság „Hunnia forgalmi és raktározási részvénytársaság" cég alatt a budapesti cégek jegyzékében helvét nem foglalhat. (Bp. T. 6. P. 4085/1926/2., Cg. 26.196 sz ü )