Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság cégiratokhoz csatolt okiratok mellett az ítélőtábla szükségesnek nem látj;t UBt, hogy a társaság alapszabálymódosíiásra szoríttassék. Mindezért az ítélőtábla a törvényszék elutasító végzését megváltoztatta. (Bp. T. P. VI. 10.868/1942/11., Cg. 34.940. sz. ü.j 149. A részvénytársaságok cégük szövegébe annak más, különösen azonos vagy hasonló tárgyú vállalatok cégszövegétől való megkülönböztetése végett olyan allegorikus neveket, sőt egyes esetleg a nyelv szókincséhez nem is tartozó, képzett szókat is felvehetnek, amelyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal nem ellenkeznek s ezenfelül a közönség megtévesztésére sem alkalmasak és ezért a kereskedelmi verseny tisztességét sem sértik. A felfolyamodlással élő részvénytársaság a cégének szövegét annyiban módosította, hogy az eredeti cégszövegben szereplő Kertész M. Márk tulajdonnév helyébe azi annak kezdőbetűiből képzelt Kerma szót tette. Ez az így képzett szó a fentebb említett elvek egyikébe sem ütközik, az a kereskedelmi életben szokásos olyan jelzőnek tekintendő, amelynek célja az üzletnek más vállalattól való könnyebb megkülönböztetése, végeredményében tehát magának az üzletnek a megjelölése. (K. P. K. IV. 5790/1943/45., Cg. 36.470. sz. ü.) 150. A holt nyelvek, mégpedig nevezetesen a görög és latin nyelv szavainak alkalmazása a hangzalossági korláttól eltekintve, csak annyiban szoríttatott meg, hogy a vezérszavak lehetőleg a vállalat tárgyára utalók, evvel valamiféle összefüggésben lévők legyenek. De nem lehet végkép kizárni az általános értelmű olyan szavak használatát sem, amelyek a gyakorlati élet tapasztalata szerint egyébként ilyen1 utalás, összefüggés nélkül is alkalmasak vezérszó szerepre. Az élő világnyelveknek a kereskedelmi életben közismert, közkeletűen használt szavaira ugyanez az irányadó. A védjegynek csak kisegítő szerepe van. Ha ugyanis a cégbíróság a fenti keretbe tartozó valamely szónak, esetleg magyar szónak nem tulajdonított cégszövegi alkalmasságot, de a kérelmező kereskedelmi és iparkamarai bizonylattal azit tanúsította, hogy erről a szóról a vállalatot ismerik már, a bejegyzési kérelemnek egyéb akadály hiányában ezen az alapon adott helyt. Ezt a tanúsítást pótló szerephez jutptt a védjegy. A védjegynek ez a szerepe különösen akkor kapott jelentőséget, amikor a bírói gyakorlat elzárkózott a nyelvtani szabályok ellenére alakított úgynevezett műszavak bejegyzésétől, mert a védjegy használata által ezek a szavak a vállalat közelebbi megjelölésére alkalmasakká válván, a bejegyzésüket megtagadni rendszerint nem lehetett. Mindehhez olyan megszorítást azonban a felsőbírói gyakorlat soha nem tett, hogy a magyar nyelv szókincséhez nem tartozó minden szó csak a cégbiztosi előterjesztésben részletezett feltételek fennforgása esetlén vehető fel a cégszövegbe. Épp így nem korlátozta az idegen nyelvű vezérszavak alkalmazhatóságát csak arra az esetre, ha -— minthogy ezt a felfolyamodott végzés fejtegeti — azonos vagy hasonló tárgyi cégszövegű vállalatoktól való megkülönböztetés szüksége forog fenn. Végül teljesen közömbös az, hogy az új részvénytársaság bejegyzéséről van-e szó, vagy már bejegyzett részvénytársaság változtatja-e meg a cégszövegét; van-e a részvénytársaságnak külföldi tőke, vagy egyéb vonatkozása; s közömbös végül az is, hogy a magyar nyelvű cégszöveg fordítása is bejegyezhető. Ezek után az ítélőtábla megállapítja, hogy „Tekton" görög szónak a „Tekton Építőipari Részvénytársaság" cégszövegében vezérszóként való alkalmazása törvényt nem sért, sőt, mivel a vállalat tárgyával, nevezetesen annak mélyépítési részével összefügg, erre különösen is alkalmas. Ennélfogva ennek a cégszövegnek bejegyzése a felfolyamodott végzésben kifejtett érdemi indokokból nem tagadható meg. (Bp. T. P. VI. 4216/1946/89., Cg. 3588. sz. ü.)