Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

32 Egyéni cég l>;in az állandó bírói gyakorlat szerint nincs törvényes akadálya annak, hogy a részvénytársaság, vagy szövetkezet a cégszövegbe oly toldatot, vagy vezérszót is felvehessen, mely nem szolgál ugy<m a személy, vagy az üzlet közelebbi megjelöl lésre, azonban a vállalat tárgyával nem ellentétes, más már bejegyzett cégtől kü­lönbözők, hangzatosságánál fogva megtévesztésre nem alkalmas, s általában tiltó jogszabályba sem ütközik és a közérdeket nem sérti. Helyes az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy az ipari és kereskedelmi vállalat cégszövegébe a „Hősök" toldalot az 55.700/1923. N. M. M. számú rendelet 1. §-ában foglalt tiltó rendelkezés folytán felvenni nem lehet. De nem engedhető meg ennek felvétel? a cégszövegbe még azért sem, mert a hősök szó fogalmilag azok összességét jelenti, akik a háborúban elestek, vagy a harctéren személyes bátorságuk nyilvánításával kitűntek. Közérdek, hogy az dhalt hősök emlékével szemben fennálló kegyelet és a még élő hősökkel szembon fennálló általános megbecsülés és tisztelet meg ne sértessék azáltíd, hogy üzlvti vállalkozás, reklám céljából a cégszövegbe a „Hő­sök" szót vezérszóként vagy más módon toldatként íel ne vegye. Közérdeket is sért tehát a „Hősök" szónak a cégszövegbe felvétele. (Bp. T. 6. P. 7653/1926/7., Cg. 26.209. sz. ü.) „Tűzharcos" elnevezés vagy ezzel azonos értelmű más megjelölés a cégszövegben a 11.826/1940. H. M. sz. r. 5. §-a értelmében csak a vállalat ü/letköre szerint illetékes kereskedelmi vagy iparügyi miniszter engedé­lyével használható. Üzlet terjedelmére utaló toldatok. „Nagykereskedő" vagy „nagykereskedés" toldat továbbárusítók részére vagy nagybani árusításra jogosító iparigazolvány esetén a cég­s7üvegbe felvehető. „Vállalat" toldat felvétele a cégszövegben csak akkor megengedett, ha az üzlet forgalma az átlagos kereskedői forgalmat meghaladja, az üzlet nagyszabású, továbbá a telep és berendezése szembetűnő méretű. (Bp. T. P. VI. 7324/1937.) „Üzem" toldatot az átlagos iparűzés méreteit meghaladó nagyobb teleppel és berendezéssel biró cég használhatja. 70. Üzem alatt általában a szorosan vett ipari üzemeket értik (pl. lakatos­üzem, kocsigyártó üzem stb.) s ezekre az üzem megjelölés akkor használatos, ha azok a kisipar körét meghaladó, gépi erőre is berendezett vállalkozások. A kávé­házi üzem megjelölés tekintetében ettől eltérő a közfelfogás, amennyiben ezen megjelölés alatt a kÖ2használatban minden olyan vállalkozást értenek, amely az ú. n. kávémérések nagyságát meghaladja s a kávéház fogalmának megfelel. Ezért a törvényszék a „Podmaniczky-utca 8. számú Kávéházüzem korlátolt felelősségű Társaság" cégszöveget a cégvalódiság elvébe ütközőnek nem találta. (Cg. 39.228. sz. ü.) „Gyár" toldat csak a 78.000/1923. K. M. sz. r. 4. §-ában meghatározott s alább felsorolt feltótelek fennforgása esetén vehető fel: Az üzem gyárnak tekinthető, ha: 1. elemi erővel hajtott géppel, legalább 10 állandó alkalmazottal, kizárólag tovább eladók részére, 2. elemi erővel hajtott géppel, legalább 20 állandó alkalmazottal, 3. legalább 25 állandó alkalmazottal dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom