Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Egyéni cég 25 egymástól első tekintetre is, a laikus közönség által világosan megkülönböztethető. A jelen esetben nemcsak a két cég vezérszava, hanem az üzletköre is azonos. A mindkét cég szövegében vezérszóul használt „Nektária" jelző pedig a két cég összetévesziésére annál inkább alkalmas, mert a mindennapi életben nem a cégszöveg lényegtelen eltérése, hanem a jellegzetességénél fogva feltűnő jelző az, amely ismertető jjlül az emlékezetbe vésődik. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a korában bejegyzett cég részvénytársaság, a jelen cég pedig korlátolt felelősségű társaság és hogy a korábban bejegyzett cég szövegében nem fordul elő a „kiviteli' szó, a bejegyezni kért cég szövegében pedig a „szesz" szó. (Bp. T. P. VI. 1325/1937/7., Cg. 38.592. sz. ü.) 38. A cégbitorlás kérdésének elbírálásánál döntő szempont az, hogy a bejegyezni kért cégnél: van-e olyan külön jellegzetessége, amely azt az ugyanazon székhelyen lévő és egészen vagy részben azonos üzletkörü cégektől a nagyközönség átlagos figyelme mellett világosan megkülönbözteti. A nagyközönség a tapasztalat szerint a céget nem annak teljes szövege, hanem csak a lényeget kifejező jellegzetes része szerint ismeri fel, mert a jellegzetességénél fogva feltűnő vezérszó, jelző, vagy toldat az, amelyet ismertető jelként rendszerint az emlékezetébe vés. Ebből következik, hogy cégbitorlás nemcsak akkor forog fenn, ha a cég a maga egészében megtévesztőén hasonlít az ugyanazon székhelyen már bejegyzett azonos üzletkörű cég szövegéhez, hanem akkor is, ha a jellegzetes vezérszó, jelző vagy toldat hnsonló. Az irányadó tényállás szerint a budapesti törvényszéknél 1927. évi szeptember hó 9. napja óta bejegyzett Rokka Kötszövögyár Részvénytársaság budapesti fiókja cég szövegében a Rokka vezérszó kétségtelenül annyira jellegzetes, hogy a közönség arról a nevezett céget ismeri fel. Ennek a vezérszónak a folyamodó cég szövegébe ennélfogva a korábban bejegyzett céggel való összelévesztésre nyilván alkalmas. A kérdés ilyen megítélését nem érinti az a tény, hogy a budapesti törvényszéknél a Rokka Kötszövögyár Részvénytársaság fióktelepének cége van csupán bejegyezve, míg a gyár főtelepe Békéscsabán van, mert a fióktelep helyén a kereskedő a főteleptől függetlenül és önállóan köthet ügyleteket, az összetévesztés lehetősége tehát a fióktelep helyén is fennforog és így a K. T. 17. §-ában biztosított oltalom a fióktelep cégét annál is inkább megilleti, mert a felhívott törvényhely a fő. és fióktelep között n^m tesz különbséget. A kifejtettekhez képest helyes a másodbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a folyamodó cég bejegyzése sérti a K. T. 17. §-ában meghatározott cégkizárólagosság elvét. A bejegyzés törvényt sértő tartalma esetén azonban nem a cég törlésének, hanem a K. T. 21. §'-ában és a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 31. §-ában szabályozott eljárásnak van helye (K. Pk. 3104/1941/12., Cg. 42.487. sz. ü.) Cégvalódiság. 39. A cégvalódiság elvénél fogva csakis olyan cégtoldások tekinthetők kizártaknak, melyek a lénylescs viszonyokkal vagy a valósággal ellenkeznek. A kereskedelmi verseny tisztességét pedig csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik. Ezekbe az elvekbe nem ütköző cégtoldás nem kifogásolható (317. E. H.) Hangzatos toldatok mint pl. Kulcskirály, Cicomabolt, Virágpalota stb. a cégszövegbe nem vehetők fel. ' 40. A „Fenyőné Deutsch Jolán" szöveggel már bejegyzett egyéni cégnek „Scala