Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

89 166. §. A jelen törvény 161. és 165. §-ainak rendeletei a részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi kötvényekre nem alkalmazandók. Az elsőbbségi kötvények visszaválthatók és azok után előre meghatározott évi kamatok fizethetők. Hogy az elsőbbségi kötvények szemben a részvényekkel mily előnyökben részesülnek, az az alapszabályok, esetleg' a kéí söbb kibocsátandó kötvényekre nézve a közgyűlés által határoztatik meg. Az elsőbbségi részvényeknek biztosított előjogok közgyűlési határozattal sem el nem törölhetők, sem nem korlátozhatók, akár a törzsrészvényekkei egyidejűleg, akár csak a rt. megalakítása után bocsáttattak ki az elsőbbségi részvények. (Kúria 82 9 4/1879.) Nincs oly rendelkezés, mely tiltaná azt, hogy akár a társaság alakulásakor, akár a később kibocsátott elsőbbségi részvények a törzsrészvényekkel szemben az alapszabályokban, illetve a közgyűlési határozatokban megállapított bizonyos előnyökben részesíttessenek. (Kúria 991/1905/) Az elsőbbségi kötvényeknek biztosított előnyök a részvényesek, akár törzs- akár elsőbbségi részvényesek javára nem változtathatók meg. (Kúria 27/1897.) Alperes azzal a kifogással, hogy a kereseti követelés alapját képező elsőbbségi kötvények még ki nem sorsoltattak, sikeresen csak az esetben élhetne, ha eme kötvényeknek alapszabályszerű kisorsolása a felszámolás tartama alatt is ennek végleges befejezéséig foganatosíttatott volna. (Kúria 890. márc 26. 1153.) A K. T. 166. §-a világosan megengedi, hogy a részvénytársaság az elsőbbségi kötvényeket visszaválthassa, tehát nemcsak kisorsolás útján törlessze s így a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének és 166. §-ának egybevetéséből kétségtelen, hogy a közgvűlés az alapszabályoknak a tervezetből átvett intézkedését. hogy az elsőbbségi kötvények kisorsolás útján törlesztetnek, jogosult volt oly irányban módosítani, hogy azokat visszaváltja. (Kúria 887. máj. 5. 377.) Elsőbbségi kötvény nem része az alaptőkének. Tulajdonosaik nem társasági tagok, hanem hitelezők. Kötvénybirtokos jogköre. A K. T. 166. §-ának 3-ik bekezdése szerint annak megállapítása, hogy az elsőbbségi kötvények, szemben a részvényekkel mily előnyben részesülnek : a közgyűlés hatáskörébe tartozik ; következőleg a közgyűlés a törvényben adott jogaival élt akkor, amidőn a kibocsátott elsőbbségi kötvény előnyeit meghatározta. Az elsőbbségi kötvények nem részei az alaptőkének és azok tulajdonosai sem tagjai, hanem hitelezői a részvénytársaságnak, mint ilyenek azonban a részvényesekkel szemben azon anyagi előnyön kívül, hogy azok osztalék-igényeit megelőzik és az alaptőkéből is fedezhetők : más előnyökben is részesíthetők a közgyűlés által és a K. T. nem zárja ki, hogy az elsőbbségi kötvények birtokosai ezen minőségükbeni nagyobbmérvű érdekeltségüknél fogva, a társaság ügyeire befolyást ne gyakorolhassanak, — ami rendszerint a közgyűlésem jelenlét és szavazattal történik : ennélfogva a közgyűlésnek azon határozata, mely szerint az elsőbbségi kötvények birtokosai részére a közgyűlésen szavazati jogot biztosított, a K. T. vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben nem állván, azon határozat tudomásul veendő és a cégjegyzékbe való bevezetése elrendelendő volt. (Kolozsvári T., 96^/1908.)