Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

90 Megalakulás után kibocsátott elsőbbségi kötvények. Ha a rt. megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felöli megállapodások a K. T. i5o. §-ának 3. pontja értelmében már a tervezetbe, a 157. §. 7. pontja értelmében pedig az alapszabályokba is felveendők, sőt a i58. §. 5. pontja értelmében az a cégjegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi kötvények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak ki a rt. által, akkor az ezekre vonatkozó megállapodások a K. T. 166. §-ának 3. bekezdése értelmében a közgyűlés által állapítandók meg. Igaz ugyan, hogy a K. T. nem tartalmaz kifejezett intézkedést abban a tekintetben, hogy az ezekre az utóbb kibocsátott elsőbbségi kötvényekre vonatkozó megállapodások is felveendők az alapszabályokba, nem volna semmi elfogadható magyarázata annak, hogy a megalakulás után (később) kibocsátott elsőbbségi kötvények felől másként kívánt volna intézkedni, mint az alakulással egyidejűleg kibocsátottakról, de meg másfelől a dolog természete és a kereskedelmi forgalom biztonsága egyenesen megköveteli azt, hogy az alapszabályokba mindaz felvétessék, ami a rt>nak, különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal bírhat és a fennforgó esetben kétségtelenül bir is ; mert az elsőbbségi részvények egyrészről rendszerint közforgalmi értékpapírokat képeznek, de másfelől az elsőbbségi kötvények, mint voltaképeni adósleveleknek kibocsátása a rt.-okra nézve kétségtelen nem csak akkor képez igen fontos körülményt, amikor a rt. az alakulással egyidejűleg bocsát ki ilyen kötvényeket, hanem akkor is, ha ezt későbben teszi és ezáltal később válik a kibocsátott kötvények névértéke erejéig adóssá ; és ugyanezért nem volna elfogadható alapja annak, hogy ennek az alapszabályokba csak azért nem kellene felvétetnie, mert az így kifejezetten megmondva nincs a törvényben. (Bp, T. 4687/191/í.) Elsőbbségi részvényesek közt is a többség dönt. Az elsőbbségi részvényeseket az alapszabályok rendelkezései szerint a közönséges részvényesekkel szemben a minden részvényest egyaránt megillető részvényesi jogokon felül illető külön jogok mellett is az elsőbbségi részvényesekre részvényesi minőségükből kifolyóan kötelező a részvény jog azon főszabálya, mely szerint a többség határozata a kisebbségre kötelező még pedig akkor is, ha az elsőbbségi ríészvényeseket illető előjogokról való lemondásról van szó. A dolog természetéből következik, hogy többség alatt ebben az esetben csak az elsőbbségi részvénybirtokosok külön többsége értendő, mert abban a kérdésben, hogy elsőbbségi jogaik mennyiben szenvedjenek az ő hátrányukra változást, egyedül az elsőbbségi részvényesek határozhatnak. Ez a többségi határozat azonban a fentebb említett részvényjogi elvnél fogva az összes elsőbbségi részvényeseket kötelezi, hacsak annak a K. T. 179. §-a utolsó bekezdése vagy az alapszabályoknak külön erre vonatkozó kifejezetten tiltó rendelkezése útját nem állja. (Bp. T., 41/17/1918.) Elsőbbségi részvényesek közt is a többség dönt.' Az alapszabályok 6. §-a szerint az elsőbbségi részvények előjoga abban áll, hogy a mérlegszerű kisebb nyereségből az elsőbbségi részvények elsősorban részesülnek a névérték 6o/0-os kamatozásának megfelelő osztalékban, a részvényesi jogok tekintetében azonban az elsőbbségi és törzsrészvényesek között különbség nincsen. E külőíp jogok dacára is épen