Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

88 A külön tartaléktőke a netaláni veszteségek fedezésére létesíttetvén, a leírt tartozásokból előállott veszteségekre fordítható. (Kúria 3671/1905.) Az évi nyereség egy részének átvitele a következő év számlájára meg nem tekinthető tartalékalap létesítésének. (Kúria i312/1906.) Amennyiben az osztalékszelvény a részvénytől el van választva, csak a szelvénybirtokos van feljogosítva az osztalék felvételére és így az osztaléknak kifizetését akkor is követelheti, ha a részvényre végrehajtás vezettetett. (Kúria 1529/1881.) Az ingatlan eladásából előállott veszteség nem a társaság rendes üzleti körébe vágó ügyletből merülvén fel, mint rendkívüli vesztesé? az alapszabályoknak megfelelően a tartalékalapból fedezhető. (Kúria 836/902.) A részvénytársaság tartalékalapjából az alapszabályok szerint csak a rendkívüli veszteségek lévén fedezhetők, a társaság rendes üzleti körébe tartozó ügyletekből eredő veszteségek, mérlegszerű nyereség fennforgása esetében obből fedezetet nem nyerhetnek. (Kúria 1382/900.) A kereskedelmi törvény nem kötelezvén a részvénytársaságot arra, hogy tartaléktőkét gyűjtsön, az alapszabályok joghatályosan határozhatják meg azt, hogy a gyűjtött tartaléktőke a részvénytársaságot ért bármilyen veszteség kiegyenlítésére fordítható. (Kúria T 66011903.) Kamat beolvadt részvénytársaság alaptőkéje után. Egyesülés folytán beolvadt rt. alaptőkéje után vállalt kamatfizetési kötelezettség nem ütközik a K. T. 16 5. §-ának tiltó rendelkezésébe. (Kúria 7001/1916.) Alaplökeleszállításnál osztalékigény. Nem helytálló a rt. felfolyamodásában foglalt az az érvelés, hogy azért, mert a rt. leszállította alaptőkéjét, nem adhat addig osztalékot, míg a csökkent alaptőkéjét az eredeti összegre ki nem egészíti. A K. T. 165. §. utolsó bekezdésének ugyanis az az indoka, hogy mert az alaptőke a társasággal szemben tartozás jellegével bir, amíg annak a veszteség által felemésztett része fedezve nincs, nyereség sem állapítható meg. Minthogy azonban a társaság az alaptőkéjét az elveszett összeggel tényleg leszállította, amivel a társaság tőketartozását az új kisebb alaptőkére csökkentette, csakis abban az esetben nyerhetne a K. T. fenti tilalma alkalmazást, ha az ujabb alaptőke csökkenne veszteség folytán. (Bp. T., io3/i93o. sz.) Tiszta nyereségből levonás joga az alapszabályokban határozandó meg. Az alapszabályok előírhatják ugyan, hogy a mérleg szerinti tiszta nyereségből meghatározott célra bizonyos összeget levonásba hozzanak és csak az ísry fennmaradó rész kerüljön felosztásra ; azonban úgy a cél, mint az összeg (akár fix, akár százalékban') már az alapszabályokban meghatározandó, minélfogva ennek eldöntése nem bízható a közgyűlésre. (Szegedi T. 380/1927.) Osztalék mennyisége tárgyában az ítélet nem dönthet, csak a közgyűlés. Az ítélet nem helyettesítheti a közgyűlés határozatát, s a megtámadott határozat érvénytelenítése esetében sem lehet az osztalék mennyisége tárgyában ítéletileg dönteni, hanem a rt. arra utasítandó, hogy közgyűlése útján a megsemmisített határozat helyett más határozatot hozzon. (Kúria 365o/i92i.)