Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
87 delkezések nem létesültek csak többség útján, hanem azokat minden egyes részvényessel külön állapították meg szerződésileg. Ettől való eltérés is ennélfogva nem többségi határozattal, hanem csakis minden egyes részvényesnek külön beleegyezésével történhetik meg. Ami már most a jelen esetben a fent említett rendelkezést illeti, nem szenvedhet kétséget, hogy az igen lényeges rendelkezés. A részvények kereskedelmi forgalmának szempontjából ugyanis a részvények minősége igen fontos körülménynek tekintendő és azok minőségének átváltoztatása — a jelen esetben bemutatóra szóló részvényeknek névre szóló részvényekké történt átváltoztatása — a részvények forgalmi képességét lénveq-esen befolyásolja, ami pedig minden egyes részvényesnek magánjogait érzékenyen érintheti, ily lényeges módosítás tehát többségi határozattal nem eszközölhető. Minthogy mindezeknél fogva a megtámadott határozat a K. T. 179. §. utolsó bekezdésében foglalt tilalmat sérti, a megtámadási kereset a K. T. T 7 4- §• értelmében jogszerű alappal bír. (Kúria 60/1 g 13.) Részvényeken alapszabálykivonat. Az egves alapszabálvszakaszoknak a részvényeken való feltüntetése nem jelent kötelezettségvállalást a részvénybirtokosok irányában arra nézve, hos:v az alapszabálykiVonat mindenkor változatlanul érvényben marad és a részvényeiére vezetett alapszabályszakaszoknak nem tulajdonítható nagvobb nyomaték, mint a cégjegyzékbe bejegyzett alapszabályok egyéK rendelkezésének. (Bp. T.. 1560/192/}. SZ.) Szavazati jog limitálása. Névre szóló részvény átruházása. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a névreszóló részvények átruházásához a társasán beleegyezése szükséges, nem ütközik törvénybe, mert azáltal a részvény forgalma nincs lehetetlenné téve. Nem ütközik a törvénybe az alapszabálynak az az intézkedése sem, hoffv ötnél több szavazatot egy részvényes sem gyakorolhat. (Kúria 5423/1925. sz.) Részvénykönyvbe bevezetés egyedül nem Hgitimál. A névre szóló részvény tulajdonosa, aki részvén vét eladta, közgyűlési határozat megtámadására jogosítva nincs, habár a részvénykönyvbe ő van még bevezetve. (Kúria 8730/1926.) 165. §. Az alaptőkéből a részvényeseknek kamatot vagy osztalékot biztosítani, vagy kifizetni nem szabad; a részvényeL sek közt csak az osztathatik fel, ami az évi mérleg' szerint mint tiszta nyerésén megmarad. Mindazáltal az 1 alap szabály okban meghatározott azon időre, meln a vállalat előkészítésére a télies működés megkezdéséig szükséges, a részvényesek javára kamatokat kikötni nem lehet. A részvényesek a veszteségek által csökkent alaptöke úfból kiegészítéséig osztalékra igényt nem tarthatnak. Ha az alapszabályok csak a tiszta nyereség tíz százalékát rendelik a tartalékalapra fordíthatónak, a nyereség felosztásánál követett állandó gyakorlat sem jogosítja fel a részvénytársaságot saját alapszabályaival ellenkező eljárásra. (Kúria 537/1906.)
