Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

86 jogtalan cselekménynek pedig az a jogi következménye, hogy alperes felelősséggel tartozik a kereseti részvényeknek az 1901. évi legújabb kibocsátású részvényekkel való becseréléseért s amennyiben a becserélés teljesítésére nem képes, legalább is azok teljes értékének megtérítéseért és mert a forgalomban maradt 1886. évi kibocsájtású kereseti részvények ebbeli minősége, illetőleg érvényessége az 1891. és 1901. évi új részvénykibocsátások által meg nem szűnvén, felperes a kereseti részvényeket jogszerűen és jóhiszeműen szerezte meg akkor is, ha előzetesen tudomást szerzett volna is arról, hogy alperes a kereseti részvények helyett — jóllehet azokat be nem vonta — r^O1- évben új részvényeket bocsátott ki és hozott forgalomba. (Bp. T., 3171/1910.) Bemutatóra szóló részvények átváltoztatása névre szólókká. Tervezeti rendelkezés módosítása közgyűlési határozattal. Nem vitás a peres felek között, de a beszerzett cég-iratokból is kitűnik, hogy az alperes részvénytársaság alapításakor a tervezetbe (prospectusba) egyebek közt felvétetett az a rendelkezés is, hogy az alaptőke bemutatóra szóló részvények kibocsátása útján lesz beszerzendő. Ezeknek a részvényeknek minőségére vonatkozó rendelkezés átment a tervezetből az alapszabályokba. Az utóbbiaknak arra vonatkozó részét módosította a jelen keresettel megtámadott közgyűlési határozat oly értelemben, hogy a bemutatóra szóló részvények e minőségüknek elvesztése mellett, névre szóló részvények ellenében cserélendők ki. A felperes látszólag csak a részvények ezen minőségének megváltoztatását támadja ugyan meg. Természetes azonban, hogy az átírásra és átruházásra vonatkozó kapcsolatos határozat, mint folyomány, szintén megtámadottnak tekintendő, mert a főrendelkezés megsemmisítésével a kapcsolatos intézkedés is magától hatálytalanná válik. Az említett közgyűlési határozatnak megtámadása alapos. A K. T. i5o. §. ugyanis meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pontok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a felek, illetve az alapítók, a társasági szerződésnek egyéb rendelkezéseit is a tervezetbe felvehessék, miután a törvény nem úgy intézkedik, hogy csakis az 1—6. pontokban felsoroltak vehetők fel. Ha ezt megteszik — amint a gyakorlati életben tényleg elő is fordul és jelen esetben is megtörtént — kétségtelen, hogy mindaz, amit a tervezetbe felvettek, ugyanazon szempont alá esik, azaz ez a rendelkezés is ép úgy tartozik a társasági szerződés tárgyához, mint az 1—6. pontokban felsoroltak, melv esetben azonban mindig külön elbírálás tárrvává teendő az. vájjon az 1—6. pontokban foglaltakon felül felvett rendelkezés oly tartalmú és természetű-e, hogy az a társasági szerződés lényegét érinti-e vag|y sem ? Ennélfogva a K. T. 17Q. §. utolsó bekezdése értelmében ily rendelkezést közgyűlési határozattal módosítani akkor nem lehet (kivéve az összes részvényeseknek beleegyezése esetétV ha megállapítható, hogy az a rendelkezés a társasági szerződés tartalmának lényeges részére vonatkozik. Hogy különben a 17Q. §. utolsó bekezdése elvileg az említett T—6. pontokban foglaltakon kívül felvett rendelkezésekre is vonatkozik, következik magából a törvényből, mely nem tesz különbséget a i5o. §. alapján felvett és az azonkívül felvett rendelkezések között, amennyiben azok az alapszabályokba átmentek és lényeges rendelkezést tartalmaznak. Az a felfogás, hogy ily esetekben nem lehet többségi határozattal módosítást tenni, abb'an leli jogi indokolását, hogy a tervezetnek ily rendelkezését minden egyes részvényes a részvényjegyzéskor külön-külön fogadta el, azaz a tervezetben foglalt ily ren-