Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
85 bizonyos, a fennebb megjelölt vonatkozásokban és célból ruházta át az alperesekre, ami pedig mint a részvényjog alapelveivel ellenkező, figyelemmel a K. T. 164- §-ának i. bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre is, hogy a részvények a tulajdonosokra nézve mindig oszthatatlanoknak tekintendők és az alapszabályok 9. §-ában foglalt ama rendelkezésre, hogy a részvények oszthatatlanok és a társaság 1—1 részvényére nézve csakis egy tulajdonost ismer el, továbbá figyelemmel a fennebb már kiemelt arra a körülményre, hogy az adott esetben az átadás tárgyát képező részvényeknek többségi volta a felperesnek mint részvénytulajdonosnak, de a részvénykisebbség és a társaság többi hitelezője joga kijátszását is eredményezheti, valamint figyelemmel arra is, hogy az alperesek részére kikötött ez a szerződéses jogosultság közvetlenül nemcsak arra irányul, hogy az alperesek mint hitelezők a fennebb megjelölt követeléseik biztosítására ekként lekötött részvényekből kereshessenek követeléséig erejéig ezek lejárta után kielégítést, s ebből folyóan a szóbanforgó megállapodás a kereskedelmi zálogjog fogalmi körét is túlhaladhatja, egész terjedelmében törvényes tilalomba ütközik. Ennélfogva, minthogy a felperes a vele syndikátusban lévő rt.-i tagok között kötött syndikátusi szerződésből folyó jogoknak és kötelezettségeknek e syndikátusi szerződés értelmében való gyakorlását nem a felperesnek az alperesek irányában, hanem felperesnek csakis a syndikátusi tagok irányában fennálló, tehát a per keretén kívül álló kötelem megvalósítási perbe tartozik és ebből folyóan ezek a syndikátusi szerződésben foglalt kikötések felperes jogainak és kötelezettségeinek alperesekkel szemben való közvetlen gyakorlásának korlátjául szolgálhatnak, felperes a most megjelölt és alatt csatolt szerződés értelmében az általa és a vele syndikátusban levő rt.-i tagok által letétbe helyezett és a syndikátusban egyesített 53o.ooo drb. részvényből a pem vitás tényállás szerint őt megillető 418.48^ drb. korona névértékű részvényre a részvény tulajdonán alapuló kereseti közsrvűlési jogok gvakorlására jogosult és az alperesekkel, mint fennebb megjelölt C) alatt csatolt megállapodás értelmében biztosítékul neki átadott részvények letéteménvesével szemben jogosan követelheti, hogy az aloeresek a részvénytársaság mindenkori rendes vagy rendkívüli közgyűlésén való részvénvesi jogának gyakorlását lehetővé tevő és a rendelkező részben megjelölt igazolványt az ugyanitt megjelölt rendelkezések értelmében részére kellő időben kiszolgáltassák. (Kúria 3087/1928.) Ideiglenes részvény átruházhatóságának s elzálogosításának kérdése. Általánosságban nem mondható ki, hogy az ideiglenes részvény nem bír átruházható és elzálogosítható értékpapír jellegével. De a ki az átruházásból vagy elzálogosításból jogot származtat, bizonyítani köteles, hogy az ideiglenes részvény ily jeléggel lett kiadva. (Kúria 683/i9i3.) Bemutatóra szóló részvények átruházása scripsszel. A bemutatóra szóló részvény átruházása a részvényutalvány vagy ideiglenes részvény átadásával érvényesen eszközölhető. (Kúria /Jgi /1911.) Részvénybevonás esetében a tényleg be nem vont részvény birtoh-osa az elévülési idő alatt utóbb is igényelheti az ujabb részvény kiszolgáltatását. Alperes az 1891. évben kicserélés végett be nem mutatott ós sem ekkor, sem ezután új kibocsájtású részvényekkel ki nem cserélt 1886. évi kiboesájtású kereseti részvények bevonása nélkül azok helyett jogtalanul bocsátott ki és hozett forgalomba 1891. évben új részvényeket, ennek a
