Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

84 tött okiratban foglaltak szerint a syndikátus tagjai és az alperes közölt kiköttetett az, hogy mindaddig, amíg az ehhez a szerződéshez másolatban és ebben a perben csatolt és 4 milliárd hitel folyószámla nyújtására vonatkozó megállapodás alapján a H. rt. javára folyósított hiteiösszegek alapján alpereseknek a most nevezett rt. irányában követelése áll fenn, a felperes és syndikátus tagjai tulajdonában levő 53o.OOO drb. részvénybirtokból folyó jogok gyakorlása az alpereseknek olyként engedtetett át, hogy ezek anélkül, hogy a részvények tulajdonosai avagy a fennebb kifejtettek szerint semmis kikötés folytán a részvényesek képviseletére jogosultak volnának, jogosítva vannak ezalatt az idő alatt akár rendes, akár rendkívüli közgyűlésére természetes vagy jogi személy vagy személyek — de minden esetben a fennebb kifejtettek szerint a részvények tekintetében csak álrészvényesek nevére letenni és ezeken a közgyűléseken ezekkel a nem részvényesi szavazatokkal oly határozatot hozni, melyet az alperesek, mint a társaság általuk nyújtott hitel fenntartása, biztosítása vagy behajtása céljából szükségesnek vagy hasznosnak tartanak és hogy kifejezetten az is megállapíttatott, hogy különösen kiterjed ezeknek a nem részvényeseknek a joga a fennebb nevezett részvénytársaság mérlegének megállapítására s ennek keretén belül az aktívák, passivák értékelésével nyílt vagy rejtett tartalékok gyakorlására, az osztaléknak, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazásának megállapítására, az alaptőke leszállítására, felemelésére, a társaság felszámolásának kimondására és a felszámolók kirendelésére is, továbbá, hogy mindaz a joggyakorlás a megállapodás értelmében az alperesek javára amellett a további szerződés kikötés mellett állapíttatott meg, hogy ez alatt az idő alatt a rt. igazgatóságát olyként kell megválasztani, hogy minden négy a részvényesek sorából választandó igazgatósági tagra, hat az alperesek jelölése alapján választandó igazgatósági tagra és minden a részvényesek sorából választandó felügyelőbizottsági tagra kettő az alperesek kijelölése alapján választandó felügyelőbizottsági tag essék, és hogy azalatt az idő alatt a társaság ügyeit mint az alperesnek közös bizalmi személye további intézkedésig T. Gyula fogja adminisztrateur címmel intézni, akinek a társaság minden alkalmazottja alá lesz rendelve és csakis az igazgatóságnak, illetőleg a társaság ügyeinek vitelére alakítandó végrehajtóbizottságnak felelős. Érvénytelen ez a szerződéses kikötés, mert mindez együttvéve lényegileg azt jelenti, hogy a fennebb megjelölt időre a társaság egész jogi személyisége a részvénytársaságnak tőke-egyesületi fogalmában rejlő vállalati cél megvalósításának és a társaság szervezete törvényes működésének időleges megbénításával a társaság két hitelezője, alperesek, javára a legteljesebb mérvben abból a célból sajáttíttatott ki, hogy ezzel a társaság többi kisebbségi részvényesének, szintén hatalmas összegek erejéig érdekelt többi hitelezőjének összes törvényszabta joga erre az időre az alpereseknek mindenek fölé emelt uralma folytán kijátszassanak és mert, — habár a K. T. 172. és 173. §§-ai értelmében a részvényben megtestesült tagsági jogok a kereskedelmi forgalom tárgyául szolgálnak és megfelelő módon átruházhatók, azonban az adott esetben nem a részvények és ezzel a bennük rejlő tagsági, azaz ezek körén belül a közgyűlési megtámadó és üzletkezelés-ellenőrzési, valamint a vagyonjogok egységes átruházásáról van szó, hanem a szerződő felek között csak oly megállapodás köttetett, mely a tárgyul szolgáló részvények tekintetében a tulajdont a felperes és a vele syndikátusban levő társasági tagok részére tartja fennt, de a részvénytulajdonban rejlő és attól el nem választható teljes és kizárólagos jogi tartalmat csak