Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

83 vételi jogosultságát és szavazati jogának gyakorlását tegye lehetővé azzal, hogy e közgyűlés egybehívására vonatkozó és a részvénytársaság alapsza­bályai ii. §-a értelmében közzéteendő hirdetmény közzétételi napja és a közgyűlés megtartására kitűzött határnap között fennforgó időköz első fe­lében a felperes tulajdonában lévő fenntebb megjelölt részvényeknek e rt. alapszabályainak 12. §-a értelmében e rt. pénztáránál vagy a hirdetményben e célra kijelölt helyeken általuk való letétele után a szakasz 3. bekezdése értelmében kiállítandó és a közgyűlésre belépti jegyül szolgáló igazolványt felperesnek szolgáltassa ki. Egyszersmind az alpereseket végrehajtás ter­hé\el egyetemleg is arra kötelezi, hogy a felperesnek ügyvédje kezeihez i5 nap alatt mindhárom fokú eljárás együttes költsége fejében 1.750 pen­gőt fizessenek. Indokok : A rt. a K. T. 1&7. §-ával megállapított fogalmi meghatározásá­ból és annak mint bizonyos vállalkozási cél szolgálatában álló tőke egyesü­let törvényes szervezetéből folyó és a K. T. normatív szabályrendszeré­ben foglalt rendelkezések szerint irányadó anyagi jogszabály az, hogy a rt.-nak nemcsak az alapítását, de működését is, figyelemmel a részvényesek­nek nemcsak korlátolt, de közvetett felelősségére is, csak bizonyos, a köl­csönös hit és bizalom, valamint a közjó érdekében felállított és a visz­szaélések megakadályozására szolgáló feltételek és korlátok mellett engedik meg. Ehhez képest a K. T. 176. §-a értelmében is azokat a jogokat, me­lyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illetik, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon beiül csak a részvényesek összessége és pedig a valóságos részvényesek gyakorolhatják.. Ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogok­nak és kötelezettségeknek harmadik személyeknek nem tulajdonjogszerzés végett, hanem biztosítékadás, vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, illetőleg átruházása, hogy az átadó, illetőleg átruházó avagy a rt. egy vagy több hitelezője jogainak biztosítása végett az átadónak, illetve átruházónak mint részvénytulajdonosnak közgyűlésen való részvételi, szavazati, megtámadási vagy ügykezelés ellenőrzési joga a társaság többi részvényese vagy hitelezője törvénybiztosította jogainak és érdekeinek kiját­szása céljából nem a rt.^i összességi jogok gyakorlására hivatott részvény­tulajdonosok, a részvényesek, hanem csak a részvényeknek időleges, az alább kifejtettek szerint a részvényeseknek képviseletére nem jogosított bir­lalói, azaz az álrészvényesek által a közgyűlési határozat hozatala tekinteté­ben döntő jelentőségű módon gyakoroltassák, mint a részvény fogalmával, a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a kereskedelmi törvénnyel és alapszabályokkal ellenkező szerződés jogilag nemcsak, hogy meg nem en­gedett, de kezdettől fogva mint törvénybe és jó erkölcsbe ütköző szerződés feltétlenül semmis jogügylet és ebből folyólag abból jogok és kötelezettség gek a szerződő felek egyike részéről sem támaszthatók. Emellett a jogi álláspont mellett és pedig az adott esetben, ameny­nyiben az alperesek, illetőleg közgyűlési megbízottaik nem valóságos rész­vényesek, figyelemmel arra, hogy fennebb nevezett rt.-nak hivatalból meg­tekintett alapszabályai 12. §-ának utolsó bekezdése értelmében a közgyűlé­sen minden szavazatképes részvényes — eltekintve az itt meghatározott, de az alperesek szempontjából fenn nem forgó meghatalmazotti képviseletektől, csak más szavazatképes részvényes által képviseltetheti magát, — ebből az okból és alapszabályokba ütköző volta miatt kezdettől fogva érvénytelen és pedig semmis az a megállapodás, mely szerint egyfelől a felperes és a vele syndikátusban álló többi részvényes, másfelől az alperesek között kö­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom