Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

82 a társaság irányában igazoltnak tekintendő ; az ily részvénybirtokos tehát részvényesi jogainak gyakorlásától a közgyűlés elnökének önhatalmú intézkedésével meg nem fosztható. (Kúria 4923/1922. sz.) Részvények rosszhiszemű eladása., Felperes a keresetben körülírt részvényeket vette meg az alperestől. Ezek a részvények, habár jogilag a felperes tulajdonába átadattak, valóban továbbra is az alperes birtokában maradtak. Alperes ezt a helyzetet felhasználta és azzal az ürüggyel, hogy a felperes vételárfizetési kötelezettségének nem felelt meg, — szóbanforgó részvények közül 107.282 drb. részvényt a K. T. 352. §-a alapján a m. kir. postatakarékpénztár árverési csarnoka által 1926. évi március hó 3o-án nyilvános árverésen eladatott. Minthogy pedig ez az eladás a felperes álláspontja szerint jogosulatlan volt és az árverés maga is szabálytalanul folyt le : felperes keresetében kérte az árverés megsemmisítését ós annak kimondását, hogy az árverésnek vele, valamint harmadik személyekkel szemben semmi joghatálya és következménye nincsen. A keresetnek ebből a tartalmából nyilvánvaló, hogy a felperes egyfelől annak a bírói megállapítását célozza, hogy az alperest a részvények eladásának joga nem illeti meg, másrészt pedig azt kívánja megállapíttatni, hogy sem az árverési vevő, sem pedig a további vevők a részvényekre tulajdonjogot nem szereztek. Ez a kereset tehát lényegileg a Pp. i3o. §-ában szabályozott megállapítási pernek minősül. A Pp. i3o. §-ában engedett és valamely jogviszony vagy jog fennállása, vagy fenn nem állása bírói megállapítása iránt indított pernek törvényes és az állandó bírói gyakorlat szerint hivatalból vizsgálandó előfeltétele az, hogy e megállapítás a felepers jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozzék. Ez a szükségesség azonban ezúttal nem forog fenn. Ugyanis megállapítási keresetre nincs szükség akkor, ha a másik fél a szerződés körül oly magatartást tanúsít, amelynél fogva a felperes a szerződés telj esithetését követelheti, avagy más jogot érvényesíthet. Már pedig ha megáll a felperesnek az az előadása, hogy az alperes a szóbanforgó részvényeket jogosulatlanul adta el, ez esetben a felperesnek — a nem vitásan létrejött vételügyletből folyóan joga nyílt az előadóként jelentkező alperestől teljesítést, esetleg kártérítést követelni, amely perben az eladás állítólagos jogtalansága, mint előkérdés amúgy is elbírálandó lesz ; viszont ugyancsak nincs semmi akadálya annak sem, hogy amennyiben a vételügylet alapján szerzett tulajdonjoga alapján az állítólagosán rosszhiszemű árverési vevő, illetve jogutódai ellen kíván valamely jogot érvényesíteni, ezek ellen is közvetlenül teljesítésre avagy kártérítésre irányuló keresettel felléphessen anélkül, hogy az árverési vétel semmissége előzetesen külön perben megállapíttassék. (Kúria 2998/1927.) Közgyűlési belépőjegy kiadására kötelezés. Álr észvény esek a közgyűlésen. A részvény oszthatatlansága., A magyar kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alpereseket az I. bíróság által megjelölendő m. kir. állampénztárnál i5 nap alatt fizetendő 16.000 pengő pénzbírság és végrehajtás terhével egyetemleg kötelezi, hogy felperes felhívására ennek, mint a H. rt. 418.484 darab korona névértékű, vagy bármily számú és náluk letétben őrzött részvények tulajdonosának, e rt. mindenkori rendes vagy rendkívüli közgyűlésén való rész-