Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

81 lyok szerint megillető olyan magánjogukról, amely felett való szabad rendelkezés köz tekintetből megszorítva nincsen, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy azáltal az a magánjoguk a jövőre nézve is elenyészett.' Éppen így nem hivatkozhatik sikerrel az alapszabályok parancsoló és minden ellenkező magyarázatot kizáró rendelkezésével szemben az alperes arra sem, hogy a folyó évben a nyereségnek a megtámadott közgyűlési halározat értelmében való felosztása általános kereskedelmi szokás volt. Abból ugyanis, hogy más társaságoknál az egyes részvényesek az őket megillető jogukról lemondottak, nem lehet arra következtetni, hogy a részvényesek minden társaságnál kötelesek volnának az alapszabályok áital a nyereség felosztása kérdésében adott jogukról lemondani. Végül a háború által okozott bizonytalan gazdasági helyzetre sem hivatkozhatik alperes sikerrel. A kifejtettek szerint az alapszabályok a törvény rendelkezései mellett az egyes részvényesek és a társaság között fennálló szerződéses viszony tartalmát képezik, már pedig ellenkező kifejezett törvényes rendelkezés hiányában a szerződés szerinti teljesítési kötelezettségre a háború rendkívüli jellegénél fogva sem bir általános és feltétlen jogmegszüntető kihatással, és a kötelezettségek teljesítésére korlátozó vagy megszüntető hatályt csak annyiban gyakorol, amennyiben az adott esetben, a mindenkori felek személyi vagy vagyoni tekintetben a háború következtében olyan helyzetbe kerültek, amely a jog szerint a jogok és kötelezettségek korlátozására vagy megszüntetésére egyébként is alkalmas, a háború által okozott bizonytalan gazdasági helyzet pedig ilyen körülménynek, egészen eltekintve attól, hogy a közgyűlés többségének módjában állott volna az intézet nézete szerinti érdekeinek megóvásáról az alapszabályok 5i. §-a rendelkezéseinek megsértése nélkül is intézkedni, — nem tekinthető. (Kúria 7193/1915.) 164. §. A részvények bizonyos névre, vagy bemutatóra állíthatók ki, de mindig csak határozott pénzösszegről szólhatnak és tulajdonosaikra nézve oszthatlanoknak tekintendők. Azon (ideiglenes) részvényeken és részvényutalványokon, melyek a névérték teljes befizetése előtt bocsáttatnak ki, a tényleg befizetett összeg világosan kiteendő. A közgyűlésben való részvételnél az ideiglenes részvényjegy pótolja a részvény birtokát abban az esetben is, ha részvények már kibocsáttattak, de a részvényes azokat még nem váltotta ki. (Kúria 1167/1892.) A K. T. i6/j. §-a nem zárja ki azt, hogy valamely részvénynek több birtokosa lehessen, hanem ezen §-nak helyes értelme az, hogy a társasággal szemben egy-egy részvény alapján, ha annak esetleg több birtokosa is van, a részvény által biztosított jogot a részvénybirtokosok csak együttesen gyakorolhatják. (Kúria 88. dec. 19. io8/j. — Azonos : io8o/885.) A névre szóló részvény is érvényesen zálogba adható hátirat nélkül. (Kúria 219/894.) A részvénytársaság alakulása előtt kibocsátott elismervény engedményese nem szerzi meg az elismervény alapján kiszolgáltatandó részvény tulajdonjogát, hanem csak az annak alapján fennálló követelési igényt a részvény kiszolgáltatására. (Kúria 1878/900.) Részvényesi minőség legitimálásai A szabályszerű hátirattal ellátott névre szóló részvények, illetve a részvényutalványok alapján a részvénykönyvbe bevezetett részvénybirtokos 6