Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
75 belértéke alatt, s a rt. helyzetére való tekintettel gazdaságilag indokolt, előnyös volt, hogy a Pécsi Takarékpénztár a részvények többségét megszerezze, mert ezzel, ha annak igazgatósága e tekintetben kötelező írásbeli nyilatkozatot nem is tett, tulajdon érdekeltségénél fogva támogatta alperest, (Pécsi T. 1628/1924.) Uj részvények másoknak átengedése. Szindikátus. Ha a régi részvényesek elővételi joga nincs a tervezetben megállapítva és ha a tőlük elvont új részvények másoknak oly árban engedtetnek át, amely ár az egyes részvényre nézve az alaptőkeemelés folytán előálló belértéknek megfelel, ezt a régi részvényesek, az elővételi jog elvonása címén meg nem támadhatják. Ha azonban a régi részvényesek rendelkezésére nem bocsátott új részvényekel másók (egyesek vagy pedig ú. n. szindikátus) a belértéken lényegesen alul maradó á,rban kapják, — és habár a K. T. i63. §-a nem jelenti azt, hogy a vagyoni részesedés arányának, a társaság fennállásának egész tartama alatt, változatlanul kell maradnia —, e §-ból azonban mégis következik, hogy az ilyen eljárás a régi részvények értékét csökkentvén, sőt ismétlődés esetén azokat a teljes elértéktelenedéshez közel juttatván, a jó erkölcsökbe ütközik és így a 174- §• értelmében megtámadható. Kivétel lehet mégis a rt. valamely nyilvánvaló és fontos érdeke, amely fennforog akkor, ha az illetőknek (szindikátusnak vagy másoknak) ily vagyoni előnyben részesítése gazdaságilag indokoltnak mutatkozott, és joggal számíthatott a rt. vezetősége arra, hogy a régi részvé>nyeseknek az a kára, amely a másoknak jutott részvények árának túlalacsony összegben való megszabásából keletkezett, az alaptőkeemelésből, illetve a részvényátengedéssel kapcsolatban megszerzett összeköttetésből származó más előny révén meg foc?: térülni. A dolog természete szerint, a belértéknek a per során való megállapítása nem járhat a K. T. 175. §-ában foglalt szabály megsértésével. (Kúria 3^70. és 3/Í71/1923.) Régi rés:vénvesek joga az új részvényekre^ Kényszerítő ok nélkül nem engedhetők át másoknak. A régi részvényesek orvoslást kereshetnek az ell^n, hogy az új részvényeknek mások részére átengedése ne történjék k<;uyszerítő ok nélkül, oly módozatok mellett, amelvek a ré?i részvénveseknek az ő vagyonrészesedésüktől a törvénybe s a jó erkölcsökbe ütköző módon való megfosztására vezetnek. fKuria 35a 1/192/í..) Elővételi jog érvényesítésének elmulasztása a letéteményes bank által. Részvényes fedezeti vételi kötelezettsége. Kártérítés idegen pénznemben. A letéteményes bank a nála letétben levő részvények tekintetében új részvény kibocsájtása esetén a letevő rendelkezéséhez képest vagy gyakorolni tartozik az elővételi jogot az új részvények megvétele útján, vagy pedig azt az elővételi jogot tartozik eladni. Amennyiben pedig — mint a jelen esetben — az elővételi joí? jjyakorlása elmulasztatván, a letéteményes bank az új részvények kiadására a fent kifejtettek szerint nem kötelezhető, az általa fizetendő pénzbeli kártérítés mérve ama másik kötelezettsége szerint kell, hogy alakuljon, amelv szerint ő az elővételi jogot lett volna köteles értékesíteni. A felperesnek az lett volna a kötelessége, hogy fedezeti vétel eszközlése útján csökkentse azt a differenciát, mint kárt. amely az elővételi jog eladásáért elérhető volt összeg és a ténvl.oo-es beszerzési ár között fennáll, s az alkudozások tárgyát is kétségtelenül csak az képez-