Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

69 nek ez a határozata jogérvényessé vált, az alperest csak mint részvényest kötelezi, de nem jogosítja Fel a felperes rt.-ot arra, hogy az alperes által más alapon és más célzattal jegyzett részvények névértékét alperestől követelhesse s hogy különösen köteleztethesse alperest az eredeti jegyzéstől eltérően 5o darab i^o K-ás részvény átvételére s ezek 7000 K névértékének megfizetésére. Alperes a részvényjegyzés alapján csak oly módon és alapon van kötelezve, aminő módon és alapon kötelezettséget vállalt, ámde a közgyűlés a részvénytőke felemelését nem oly értelemben határozta el, mint ahogy az igazgatósági ülés határozott : ezzel a tényével tehát alperes a korábbi részvényjegyzéssel elvállalt kötelezettsége alól felmentetett. (Kúria /}36/gio.) Alaptőkeemelés határidejének m<'ahatár ozása nem bízható az igazgatóságra. \ K. T. 1^7. §. és 179. §. 5. pontja tartalmából kitűnőleg a közgyűlés alaptőke-emelésre vonatkozó határozatának csupán az újonnan kibocsátandó és egyenértékű egész vagy hányad részvények számát kell meghatározni, amiből következik, hogy az ezt magában foglaló határozat keresztülvitelének módozatait, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a közgyűlés az igazgatóságra bízhatja : a dolog természetében rejlik, hogy részben a kibocsátási árfolyamra nézve, részben pedig az alaptőkefelemelés keresztülvitelének idejére vonatkozólag a határozatnak legalább utasításokat kell tartalmaznia. Jelen esetben a közgyűlés határozata, melv a törvénynek az alaptőkefelemelésro vonatkozó rendelkezéseit kimerítő határozat meghozatala után az alaptőkefelemelés keresztülvitele módját az igazgatóságra bízta, az árfolyamra nézve helyesen intézkedett, amikor meghatározta, hogy az új részvénvek kibocsátási árfolyama a névértéken alul nem lehet, viszont önmagában véve helytelen az a határozat, mely az alaptőkeemelés keresztülvitelének időpontját az igazgatóságra bízza, mert ez által esetleg az uj kibocsátás sikertelensége esetén bizonytalan ideig tartja függőben a részvényjegyzés érvényességét, mégis, mivel a felek egyező előadása szerint a felemelt alaptőke teljes befizetése a közgyűlési határozat meghozatala után nyomban megtörtént, s igy a bíróság is befejezett ténnyel áll szemben, a határozat érvénytelenségét e szempontból nem lehetett megállapítani. (Bo. TSZ. ^3^2.^/I923.) Részvényes saját dolqóban nem szavazhat. Igaz ugyan, hagy a K. T. i56. 8-áuak utolsó bekezdése csak az alapítók és a részvényesek nem készpénzből álló betétére és az alapítóknak vagy másoknak biztosított különös előnvökre nézve rendelkezik akként, hogv az e részbeni határozatok hozatalánál az érdekelt részvényesnek szavazati joga nincs : ámde ebből nem lehet arra következtetni, hogy minden más esetben az érdekelt részvényest a szavazati jog megilleti. Az említett i56. 8. ugyanis csupán a rt. megalakulásával kapcsolatos egyik kérdésre vonatkozó különleges szabályokat tartalmazza, s ígv tartalmából az érdekelt részvényes szavazati jogára nézve általános szabályokat megállapítani nem lehet. Annak a kérdésnek elbírálásánál tehát, hogv az érdekelt részvényest a közgyűlési határozatok hozatalánál a szavazati iog általában megilleti-e : a K. T. i. §-a alapján az általános magánjognak, valamint a kir. Kúria joggyakorlatának szabályait kell alkalmazni, ezek szerint pedig a társaságok tagja nem szavazhat olyan ügyben, amely a saját magával létesítendő jog-