Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

70 ügyletre vonatkozik, vagyis a részvényes sem gyakorolhat szavazatával a társaság elhatározására befolyást olyan ügyekben, amelyekben egyúttal ügyfél is. (Kúria 2602/1926.) Elővételi jog lebonyolításával megbízás. A kibocsátott új részvényekre vonatkozó elővételi jog gyakorlásának módozatait a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a csatolt hirdetmény tartalmazta. Ezen hirdetmény szerint az elővóte_i jog gyakorlásának bejelentése, a régi részvények bemutatása és az új részvények átvételi árának befizetése az alperes takarékpénztárnál volt eszközlendő ; az alperes teendőjéhez tartozott e bemutatott részvényeket, átbélyegzés után, a részvényeseknek, az uj részvényekre szóló utalványokkal együtt visszaadni. Eszerint az alperes mint az uj részvényeket kibocsátó rt. megbízottja járt el, és a megbízásra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a szóbanforgó részvénykibocsátásból kifolyólag a felperes mint részvényes nem az alperessel, hanem csak az alaptőkét emelő rt.-gal állhatott jogviszonyban, az új részvények kiadását tehát az alperestől per útján nem követelheti. (Kúria 121^/1920.) Uj részvénykibocsátás feltételei. Elővételi jogra határidő. A rt.-nak kétségtelen jogában áll, hogy a részvényesek összességét képviselő közgyűlésen az újabb részvénykibocsátás feltételeit megállapíthassa vagy azok részleteinek megállapítását az igazgatóságra ruházhassa. Ezek közé a feltételek közé tartozik önként értetődően annak a határidőnek a meghatározása is, amelyen belül a részvényesek elővételi jogukat gyakorolhatják. Ilyen időbeli korlátozásra pedi? magának a részvénykibocsátási műveletnek s az ezzel elérni célzott alaptőkebeszerzésnek sikeres lebonyolíts hatása érdekében nyilvánvalóan szüksé? van, hogy a részvényesek által esetleg át nem vett új részvények kellő időben egyebütt elhelyezhetők legyenek. Az ilyen jogos és szükséges korlátozás tehát a részvényesekkel szemben hatályos akkor is, ha az alapszabályok szerint a régi részvényeseknek az összes új részvényekre elővételi joguk van. Ennek folytán a nem vitásan az 1917. évi május 2^-én tartott rendkívüli közgyűlés határozata alapján kibocsátott hirdetménynek az új részvények kibocsátására megállapított összes feltételei s ezek között a ré<ri részvényesek elővételi jogának mi módon és meddig való gyakorolhatására vonatkozó rendelkezések is a részvényesekre kötelezők s ezek alól felperest az az általa vitatott körülmény, hogy nem ismerte a feltételeket, valósába esetén sem mentesítené, mert azokról akár a hirdetményből, akár más módon a felperes maga volt köteles tájékozást szerezni s ha ezt elmulasztotta, ennek következményeit viselni tartozik. (Bp. Tsz. 35551/1917.) Megkiúsult alaptőkeemeJésnél befizetett összeg visszaadása. Abból a tényből, hos-v több mint e?v év alatt a felemelt alaptőke egytizedrészét sem sikerült még alperes rt.-nak elhelyeznie, továbbá abból, hogy alperes mindezideig még az eredeti alaptőkéje befizetését sem igazolta a cégbíróságnál és végül alperesnek abból a védekezéséből, hogy utóbb már olyként kívánja feltüntetni felperes részvényjegyzését, mintha az az eredeti alaptőkére történt volna s alperes a felemelt alaptőke részeit képező részvények kibocsátását még mecr sem kezdette volna, kétségtelen az, hogy az 1920. év július-augusztusában megkezdett alperesi alaptőkefelemelés mindezideig sikerre nem vezetett, s tekintve azt, hogy a kibocsátás