Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

56 Alaptőkeleszállítás céljából történt részvényvisszaszerzés hatályossága a határozat megsemmisítése után. A keresethez csatolt okiratba foglalt vételi ügylet annak a közgyűlési határozatnak meghozatala után köttetett meg, amely közgyűlési határozat szerint az alaptőke leszállítása kimondatott és az e közgyűlési határozatnak megsemmisítése iránt indított megtámadási perben az az ítélet, amely a fentebb említett közgyűlési határozatot megsemmisítette, a felek közötti vételi ügylet megkötése után hozatott meg. A K. T. 161. §-a értelmében a rt.-nak saját részvényeit megszerezni nem szabad. A törvénynek ezen tiltó rendelkezése ellenére eljáró igazgatóság itagok ugyanazon §. 2. bek. értelmében a társaság hitelezőinek egyetemlegesen felelősek. Ebből következik az, hogy ha a rt. a törvény tiltó rendelkezése ellenére saját részvényeit megszerzi, ezért a tényért az igazgatóság tagjai felelősek a társaság hitelezőivel szemben, de a részvény megszerzésére kötött ügylet nem semmis, hanem az érvényben marad. E szerint tehát a keresetben említett vételi ügylet, mely a részvények visszavásárlását elhatározó közgyűlési határozat meghozatala után köttetett meg, érvényes és az eldöntendő kérdés csak az, hogy a megtámadási perben hozott az az Ítélet, amely az alperesi rt.-nak azt a közgyűlési határozatát, amely az alaptőke leszállítása céljából a részvények visszavásárlását elhatározta, megsemmisítette, maga után vonja-e a peres felek között vételi ügylet hatálytalanítását vagy nem ? Minthogy a most előadottak szerint nincsen alap arra, hogy a megtámadási perben hozott megsemmisítő ítélet joghatálya e kereseti vételi ügyletre is kiterjesztessék : mert egymagában az a körülmény, hogy a vételi ügylet abban a feltevésben köttetett meg, hogy alperes a részvényeket alaptőkéjének leszállítása céljából veszi vissza, nem szolgálhat az ügylet hatálytalanítására, mivel e feltevés utóbb megvalósult, amennyiben a nem vitás tényállás szerint azt a közgyűlési határozatot, amely az alaptőke leszállítását részvények visszavásárlásával elhatározta, a törvényszék jóváhagyta, hogy pedig később ez a közgyűlési határozat megsemmisíttetett, a felperessel már előzőleg megkötött ügyletet csak akkor hatálytalanítaná, ha felperes rosszhiszeműsége bebizonyíttatott volna, ami azonban a fentebb kifejtettek szerint meg nem történt, a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy az említett megsemmisítő Ítélet hatálya a felek között kötött vételi ügyletre ki nem terjed, minélfogva alperes a megvett részvényeknek esedékessé vált 3-ik részletét kifizetni köteles. (Bp. T. 2/Í28/1912. Kúria hh. 360/1914.) Megtartási jog a még ki nem adott részvényre. A rt. megtartási jogot gyakorolhat a még ki nem adott végleges részvényre, az ideiglenes részvény birtokosa ("részvényjegyző) elleni váltókövetelés erejéig (váltótörvény 108. §.) és e megtartási jogot per útján érvényesítheti. (Kúria 683/1913.) A saját részvények megszerzéséről kötött ügylet nem semmis. A K. T. 161. §. értelmében a rt.-nak saját részvényeit megszerezni nem szabad. A törvény ezen tiltó rendelkezése ellenére eljáró igazgatósági tagok ugyanazon törvényszakasz 2-ik bekezdése értelmében a társaság hitelezőinek egyetemlegesen felelősek. Ebből következik az, hogy ha a rt. a a törvény tiltó rendelkezése ellenére saját részvényeit megszerzi, ezért a tényért az igazgatóság tagjai felelősek a társaság hitelezőivel szemben, de a részvény megszerzésére kötött ügylet nem semmis, hanem az érvényben marad. (Kúria 360/191 /J.)