Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

57 Saját részvények megszerzésének megengedett esete. A K. T. 161. §. szerint a rt. saját részvényeinek megszerzése törvényes tilalomba ütközik. A bírói gyakorlat szerint a tilalom ily ügyletet semmissé nem tesz. De ettől eltekintve a tiltó jogszabály nem vonatkoztatható oly esetre, a midőn a rt. marasztaló bírói ítéletben foglalt kötelezettségénél fogva a saját maga által kibocsátott scrips alapján részvényeket más részére köteles szerezni és kiadni. A kir. ítélőtábla utal e részben az értékpapír-forgalomban egyáltalában nem szokatlan ama közismert tényre, hogy rt. pénzintézetek számos megbízást kapnak és teljesítenek mások részére saját részvényeik vételére. (Bp. T. 3/^1/1921.) Fúzió. A beolvasztó rt.-nak az egyesülés tárgyában hozott határozatait hivatalból megr kellett semmisíteni, mert a kicseréléshez szükséges részvényeket a beolvadó rt. részvényesei részére megszerezte. (Bp. T. ^81/1925.) 162. §. A részvénytársaság az eredetileg kiboesátott rész^ vények teljes befizetése előtt új részvényeket ki nem bocsáthat. A teljes befizetés előtt kibocsátott új részvények semmisek, s azok kibocsátói minden a kibocsátásból eredhető kárért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. A K. T. I5I. §-ában előírt ioo/0 befizetési kötelezettség alaptőke felemelés esetében nem alkalmazható. (Kúria n53/i9o3.) A részvényaláírás alaki feltételei az alaptőke emelés céljából eszközölt részvényjegyzés érvényességének feltételét nem képezik. (Kúria 835/1900.) A két hónapi záros határidő a részvényjegyzők összehívására itt is kötelező. (Kúria 368/1897.) A K. T. 162. §-a értelmében nemcsak az eredetileg jegyzett, hanem minden későbbi részvénynek teljes befizetése előtt kibocsátott új részvény semmis lévén, alaptőkefelemelés céljából egy határozattal kibocsáttatni rendelt, So.ooo és 25.000 frt. értékű új részvények közül a 2 5.000 frt. értékű újabb részvények semmisé? terhe alatt mindaddig ki sem bocsáthatók, míg az öo.ooo frtos névértékű részvények teljesen be nem fizettetettek. (Kúria 556. és 557/901.) A kereskedelmi törvény a részvénytársaságok által elhatározott alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptőke aláírására, befizetésére és bejegyzésére vonatkoznak s így külön törvényintézkedés hiányában a joghasonszerűség alapján, a törvénynek azokat az intézkedéseit kell megfelelően alkalmazni és irányadóknak elfogadni, amelyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megállapíttattak. (Kúria 368/897.) A már megalakult részvénytársaság által alaptőkéjének felemelése céljából foganatosított ujabb részvény kibocsátásánál a részvényjegyzésből származó fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltételeit az képezi : hogy a közgyűlési határozat alapján kibocsátandó valamennyi részvény elhelyezve legyen, és így a részvénykibocsátás a ma^a teljességében eredményre vezessen. (Kúria 613/900. — Azonos: 1335/895. és i/j 12/895.) Ha a részvénytársaság elhatározta, hogy alaptőkéjét felemeli uj részvények kibocsátása által, azonban a tervezett alaptőkefelemelés nem sikerült teljesen, ily esetben a részvényes, ki bizonyos számú részvényt jegyzet, az azokért befizetett összeget jogosítva van visszakövetelni, mert a részvényalá-