Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

48 módozatai. E §. elsősorban tartalékalap létesítését rendelte el és egyúttal megállapította azt is, hogy ez a tartalékalap mily összeg erejéig létesítendő és pedig az alaptőke egyötödének megfelelő összeg erejéig. További rendelkezése ennek a szakasznak az, hogy erre a célra a tiszta nyereségnek két százaléka fordítandó. Az ezzel kapcsolatban levő az a további intézkedés, hogy a tartalékalapnak bővebb szaporítása tekintetében a közgyűlésnek joga van rendelkezni, ennek szófűzési és nyelvtani értelmét tekintve, a kir. Kúria úgy találta, hogy a »bővebb szaporítás« kifejezés azt jelenti, hogy az alapszabályok a közgyűlésnek csak azt a jogát állapították meg, hogy intézkedhessen aziránt, hogy a megjelölt korlátok közt létesíteni rendelt tartalékalap mielőbbi megalkotása céljából a tiszta nyereségnek nemcsak e szakaszban megállapított két százaléka, hanem ennek nagyobb része is fordíttassék, de nem arra is, hogy a tartalékalap az alaptőke egyötöd részénél nagyobb összegre felemeltessék, «mert a bővebb szaporítás» kifejezés összefüggésben azzal, hogy a tartalékalap létesítésére egyelőre a nyereségnek csak két százaléka vétetett igénybe, csak ennek a jognak kibővítésére vonatkoztatható, tehát csak arra, hogy a tartalékalap, közgyűlési határozattal bővebben, azaz a nyereség nagyobb részének igénybevételével sazporodjon és így a megjelölt mérvben előbb létesüljön. Alapszabályi intézkedésbe ütközik ennélfogva az alperes társaság közgyűlésének a felperes által keresetében megtámadott az a határoazta, hogy habár a tartalékalap az alapszabály által meghatározott összeget már elérte, sőt már tetemesen túlhaladta, mégis annak, illetve különféle címeken felvett több tartalékalap gyarapítására a tiszta nyereségből 18.000 K-t fordított. De alapszabályi intézkedésekbe ütközik az alperes rt. közgyűlésén hozott s a felperes által szintén megtámadott az a határozata is, hogy a tiszta nyereségből 1000 K a tisztviselők jutalmazására fordíttatott és ugyanannak a tiszta nyereségnek 3615.^78 K-nyi része az 1911. évi számlára rendeltetett átvinni, mert az alapszabályoknak már többször felhívott 39. §-a kifejezetten rendeli, hogy a tiszta nyereségnek az ugyanezen szakaszban felsorolt levonások után fennmaradó része, osztalék gyanánt a részvényesek közt felosztandó, ezzel az alapszabályi intézkedéssel szemben az a körülmény, hogy ily jutalmazás és a nyereség egy részének átvitele általános kereskedelmi szokás, figyelembe nem jöhet. A nyereség felosztására vonatkozó közgyűlési határozat részben történt megsemmisítése folytán erre vonatkozólag új közgyűlési határozat hozatalának szüksége forog fenn. (Kúria 111/1912.) Elsőbbségi részvények osztalékának maximálása. Érvényes az az alapszabályi rendelkezés, hogy az elsőbbségi részvéfiyakre 6 o/0-nál magasabb osztalék nem eshetik és ho^y felszámolás ecetén a névértéknél nagyobb összeget nem kaphatnak. (Bp.'T. 559/1916.) 158. §. Az alapszabályok, a kereskedelmi eégjegyzékbe bevezetés és közzététel végett, azon törvényszéknek mntatandók be, melynek kerületében a társaság székhelye van. A közzétételnek magában kell foglalni : 1. az alapszabályok keltét; 5. a társaság cégét és székhelyét; 3. a vállalat tárgyát és a társaság tartamát : 4. az alaptőke nagyságát, a részvények vagy hányadrészvények számát és ezek névértékét; 5. az esetleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és azok névértékét;