Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

49 6. annak felemlítését, hogy a részvények névre, vagy bernii* tatóra lettek-e kiállítva; 7. a cégjegyzés módját; 8. a társasági határozatok közzétételének módozatait. Az alapszabályokban hivatkozott, az alapítóktól Átvett szerződés a cég bejegyzése alkalmával az okmánytár részére szintén bemutatandó. VBP. T. 4088/1900.) A kereskedelmi forgalom biztonságának szempontjából a rt. alap­ját képező alapszabály mint közhasználatra szánt okirat, nem külön-kü­lön okiratban szétszórtan, hanem egy hiteles okiratban összefoglalva kell, hogy a cégjegyzék okmánytárában őriztessék. (Bp. T. 1623/1894. és 2á53/i897.) Magyar nyelvű cégszöveg. A magyar bíróságok hivatalos nyelve a magyar, a bíróság által vezetett nyilvános könyvekbe és ekként a cégjegyzékbe is minden bejegy­zés magyar nyelven s amennyiben a cég szövegének más nyelven való be­jegyeztetése is megengedtetik, elsősorban és hiteles szöveg gyanánt az állam hivatalos nyelvén eszközlendő. Ennek és az állami főhatalom (szu­verenitás) elvének megfelel az elsőbíróságnak az a rendelkezése, hogy a rt.^ot az alapszabály 1. §-ának olyan irányú módosítására utasította, hogy abban elsősorban a magyar nyelvű cégszöveg említtessék. Az a panasz, hogy a cégbíróság nincs jogosítva hivatalból kívánni az alapsza­bály módosítását, nem bir alappal, mert igaz ugyan, hogy a cég szövegére, a szerb cégszövegnek a magyar cégszöveg elé helyezésére és a német cég­szöveg kihagyására nézve a régebben módosított alapszabályok a jelenlegi­hez hasonló rendelkezést tartalmaznak, mégis mivel az alapszabálymódo­'sítás a cégjegyzék harmadik rovatába tényleg bejegyezve nem lett, a cég­bíróság felügyeleti jogánál fogva jogosítva van arra, hogy az alapsza­bálymódosítás bejegyzése előtt a szükségesnek talált módosítást hivatal­ból elrendelje. (Kúria 988/909.) Alapszabályok szerkezeti módosítása. Az alapszabályok szerkezeti módosítására az alakuló közgyűlés által erre felhatalmazott igazgatóság feljogosítottnak tekintendő. Az alakuló közgyűlés határozatával felhatalmazott igazgatóság által az alapszabályok­ban tett változások nem egyebek a lényeget nem érintő szerkezeti módo­sításoknál; erre pedig a felhatalmazásnál fogva az igazgatóság hatásköre kiterjed. (Kúria 423/1912.) Fonállal összefűzés és lepecsételés. Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvnek és az alapszabályoknak hite­lessége megkívánja a fonállal összefűzést és a fonál lepecsételését. (Bp. T- 9Q9I/I921) Elsőbbségi kötvények felöli megállapodás cégbejegyzés tárgya. Ha a rt. megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felöli megállapodások a K. T. i5o. §-ának 3. pontja értelmé­ben már a tervezetbe, a 157^ §. 7. pontja értelmében pedig az alap­szabályokba is felveendők, sőt a i58. §. 5. pontja értelmében az a cég­jegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi köt­vények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom