Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

33 takarékpénztári betétkönyv felmutatásával igazolták is és a szavazatával hozzájárult a tett bejelentés valóságához, a befizetések megtörténtének az igazolásához s ezzel a rt. megalakulásának a kimondásához: nem kifogásolhatja utóbb részvényaláírását azon az alapon, hogy a részvény névértékének a 10 o/0-át az aláírásnál be nem fizette, nem pedig azért, mert azzal a tényével, hogy az alakuló közgyűlésen a névérték 3o o/0_ának a befizetésére tett alapítói bejelentést tudomásul vette, utólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a szükségelt összeget helyette lefizették. (Kúria 5oi7/iai5.) Alakuló közgyűlési jegyzőkönyvön fonál összefüzése és lepecsételése. Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvnek és az alapszabályoknak hitelessége megkívánja a fonállal összefüzést és a fonál lepecsételésct. (Bp. T. 9691/1921.) 155. §. Az alakuló közgyűlés határozatképesnek akkor tekintetik, ha abban, akár személyesen, akár képviselve, legalább hét olyan aláíró van jelen, kik az alaptőkének legalább negyedrészét képviselik. E gyűlésen minden aláírt részvény egy szavazatot ád, de tíz szavazatnál többet senki sem gyakorolhat. \ K. T. i55. §-ának azt a rendelkezését, hogy az alakuló közgyűlés csak hét részvényaláíró jelenléte esetében határozatképes, nem lehet úgy érteni, hogy a határozóképesség hét oly aláíró jelenlétéhez van kötve, kik a társaság megalakulásához szükséges összes határozatok hozatalában részt vehetnek, — tehát hét aláíró jelenléte akkor is elég az alakuló közgyűlésen, ha közülük egyik vagy másik személy valamely kérdésben bizonyos okból, például érdekeltség miatt nem szavazhat, (li. tábla 1906. márc. i4. 44i.) 156. §. Ha az alapítók vagy a részvényesek valamelyike oly betétellel kíván az alaptőkéhez járulni, mely nem készpénzében áll, a betétel értékét az alakuló közgyűlés állapítja meg; egyszersmind meghatározván az átvett tárgyakért adandó részvények számát vagy azon árt, melyben a kérdéses tárgyak átvétetnek. A közgyűlés azonban a betéteinek a tervezetben megálldpír tott árát felébb nem emelheti. Az e részbeni megállapodások ép úgy, mint azon különös előnyök, melyek az alapítóknak vagy másoknál biztosíttatnak, s a tervezetben megállapított mértéket meg nem haladhatják, az alapszabályokba felveendők, ellenkezőleg a társaságra nézve kötelező erővel nem bírnak. A határozat hozatalánál az érdekelt részvényes szavazati joggal nem bír. Elvileg nincs kizárva, hogy akár az egész alaptőke nem készpénzben álló betétekből alakíttassák, mivel a kereskedelmi törvénynek nincs egyetlenegy olyan intézkedése sem, amely által ezt kizártnak lehetne tekinteni és nem következik az ellenkező a részvénytársaságnak, mint ilyennek jogi természetéből sem. (Bp. T. 1773/1903.) A nem készpénzbeli betét értékmegállapításának helyességét a bíróság nincs jogosítva vizsgálni és így azt sem kívánhatja meg, hogy az érték 3