Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

34 meghatározásánál irányadó adatok, jelesül az átadott és átvett vagyon alkatrészeinek részletezése a bíróság elé terjesztessék. (Bp. T. 2240/1900.) Részvénytársaság alakulásánál nem lehet kikötni, hogy az egész alaptőke ne készpénzből, hanem azt helyettesítő tárgyakból (u. n. apports) álljon. (Bp. T. 2661/1876.) A K. T. i5o. és i56. §-ai értelmében az alapítási tervezetbe és az alapszabályokba fel nem vett különös előnyök a társaságra nézve kötelező erővel nem bírnak. (Kúria 902. jun. 3. 2 35.) A részvénytársaságban apport tárgya bizonyos meghatározott készpénz is lehet. (Kúria 97/1910.) A nem készpénzbeli betét tárgya nemcsak dolog, hanem minden oly jog, tanúsítvány, esetleg cég, szabadalom, avagy vevőkör átengedése, vagy más szolgáltatás is lehet, amelynek meghatározható vagyoni értéke van. (Kúria 303/909.) Nem szenved kétséget, hogy amennyiben a részvénytársaság alapítója a társaság alaptőkéjéhez nem készpénzbetéttel járul, amelynek ellenében részvényeket kap, a neki kijáró e részvényeknek általa történt jegyzésénei a részvényaláírás érvényességének feltételét a K. T. I5I. §-a szerint a 10 százaléknak készpénzben leendő lefizetése nem képezheti és hogy az alaptőkének a betét ellenében átadandó részvények névértékére eső részére nézve a K. T. 169. §-;a szerint megkívánt biztosítása magában az átvett betétben keresuiiau. (Ivuria 093/1900.) Apportmegállapodás alapszabályokba felvételének elmulasztása. Felperes maga is azt adja elő, hogy alperes az alakuló közgyűlés megtartása után tagadta azt meg, hogy a jegyzőkönyvben részéről kikötött betétellel járuljon hozzá a rt. alaptőkéjéhez. A K. T. i56. és 157. §. 6. pontjának rendelkezései alapján helyesen fejtette ki az elsőbíróság, hogy alperes a betétel iránti megállapodásnak az alapszabályokba a felperes mulasztása miatt való fel nem vétele következtében felszabadult a betétel szolgáltatása tekintetében elvállalt kötelezettsége alól; felperes nemcsak attól esett el, hogy e betétel szolgáltatását követelhesse alperestől, hanem attól is, hogy az alperes szolgáltatási kötelezettségének megállapítását szorgalmazhassa. (Bp. T. 3192/1910., Kúria hh. A83/1911. sz. a.) Apportingatlan tehermentes bekebelezési engedélyének bemutatása. Hivatalból megsemmisítendő a rt. megalakulása és bejegyzése, ha a nem készpénzbeli betétként behozott ingatlanra vonatkozólag a tehermentes bekebelezési engedély az alakuló közgyűlésen ben nem mutattatott. Ez utólag nem pótolható. A feljelentő költségeiben a mulasztó alapítót kell marasztalni. (Kúria 6944/192/j.) Apport alúl szabadulás. A K. T. i56. és 157. §. 6. pontjának rendelkezései alapján helyesen fejtette ki az elsőbíróság, hogy alperes a betétel iránti megállapodásnak az alapszabályokba a felperes mulasztása miatt való fel nem vétele következtében felszabadult a szerződésben betétel szolgáltatása tekintetében elvállalt kötelezettsége alól ; felperes nemcsak attól esett el, hogy e betétel szolgáltatását követelhesse alperestől, hanem attól is, hogy az alperes szolgáltatási kötelezettségének megállapítását szorgalmazhassa. (Bp. T. 3192/1910. Kúria hh.)