Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

24 ben módosító 1888 : IV. t.-c.-nek a helyiérdekű vasúti részvénytársaságok alapítására vonatkozó rendelkezései nem szabnak elő a részvényaláírásra irányuló előszerződés érvényességére írásbeli kötelező nyilatkozatot és az ily hozzájárulás iránti kötelezettség szóbeli nyilatkozattal is vállalható. (Kúria 643/908.) A részvényjegyzés alkalmából állítólag fenforgotl semmisség a részvény későbbi megszerzője által kifogásként, sikeresen nem érvényesíthető'•, Az alperesek azt a kifogást emelték, hogy a kereseti válló alapját képező ügylet semmis lévén, felperes a váltó alapján követelési jogot nem érvényesíthet, mert az elsőrendű alperes az általa jegyzett részvények névértékének 100/0-át nem készpénzben, hanem a kereseti váltóval fizette, ez pedig a K. T. I5I. §-a szerint semmisnek tekintendő, ez okból felperes a törvénytelen ügyletre vonatkozó váltó alapján annak összegét sem követelheti. Felperes tagadta, hogy elsőrendű alperes az általa jegyzett részvények névértékét, illetve annak 10 0/0-át a kereseti váltóval fizette. A kir. törvényszék azt találta beigazoltnak, hogy elsőrendű alperes akkor, amidőn a megalakult felperestől az egyesek által jegyzett, de visszahagyott részvényeket átvette, azokhoz az elsőrendű alperes már nem részvényjegyzés, hanem vétel útján jutott s ebből folyóan a kereseti váltóval nem a K. T. I5I. §-ában foglalt fizetést teljesítette ; s minthogy felperes a váltóval az átvett részvények névértékét kifizetettnek tekintette és ezt mint kölcsönügyletet tekintette, melyre kamatokat is fizetett, s minthogy ezen részvények alapján két éven át részvényesi jogokat gyakorolt és mint igazgatósági tag az évi számadási mérleget aláírásával ellátta ; ha elsőrendű alperes a részvényekhez eredeti aláírás és részvényjegyzés útján jutott volna is, azok névértékének a felperes által történt kifizetését elsőrendű alperes utólag jóváhagyta, alperesnek tehát a K. T. I5I. §-ának ama rendelkezésére, hogy a részvényaláírás és jegyzés semmis, eszerint sikerrel nem lehet hivatkoznia. Ezek alapján alperesnek azon kifogása, hogy a kereseti váltó alapját képező jogügylet a K. T. I5T. §-ának értelmében semmis, a váltóösszeg sem követelhető, alaptalannak találtatott. (Ujv. Tsz. 18.302/910. Szegedi T. hh. 204/911-, Kúria 293 911.) Színlelt részvényjegyzés. A jogügylet minősítése szempontjából a részvényjegyzés nem tekinthető egyébnek, mint a rt. alapítóival, újabb részvények kibocsátása esetén pedig az igazgatósággal közölt ajánlatnak, amely az értékpapír kibocsátója és birtokosa között fennálló kötelmi jogviszonyt csak akkor valósítja meg, ha az alakuló vagy az alaptőke felemelését kimondó közgyűlés a rész vény aláírási felhívás sikerét megállapítva, a részvények kibocsátását elhatározza. Az aláírásnak ebből a jogi természetéből következik, hogy az aláírónak jogügyleti akaratát megelőző azok a ténykörülmények, amelyek az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalást korlátolják, vagy kizárják, továbbá az akaratnyilvánításhoz fűzött feltételek az ajánlat érvényességét és joghatályát csak abban az esetben érinthetik, ha ezekről a társaság képviselete az ajánlat elfogadása előtt tudomást szerzett, mert maga az a személy, aki az aláírások gyűjtésével, illetve az ajánlatok közvetetítésével van megbízva nem tekinthető az alapítók vagy a rt. teljhatalmú megbízottjának és így arra sincsen jogosítva, hogy a rt. nevében az aláírás feltételeit módosítsa vagy az aláírót az aláírással vállalt kötelezettség alól mentesítse. De a a jelen esetben az alperes aláírásából kötelezettség még sem származott mert S. H. tanú, aki az alperes ajánlatát közvetítette, a felperes rt.-nak