Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

25 igazgatósági tagja és ha nem is volt felhatalmazva arra, hogy alperest a részvény aláírásával járó kötelezettség alól felmentse, az ő személyében az igazgatóság mégis tudomást szerzett arról, hogy alperesnek az aláírással kifejezett akarata színlelt volt («csak írja alá, csak szívesség, aláírását látva mások is kedvet kapnak, nem kell fizetnie, a részvényeket nem kell átvennie») és nem irányult komoly és valóságos kötelezésre ; ebből folyólag tehát a rt. igazgatósága a vele közölt ajánlatot a részvényjegyzésre irányult valódi és érvényes akaratnyilvánításnak nem tekinthette é s nem volt joga annak alapján alperest a részvényesek közé felvenni, jelihez, képest alperestől a részvény névériékének és kiállítási költségeinek befizetését sem követelheti. (Nagyv. T. 3368/igio.) iOo/o lefizetése tőkeemelésnél nem áll. Minthogy a K. T. az eredeti részvényaláírásnál a rt. megalakulása biztosítása végett rendeli el I5I. §-a utolsó bekezdésében a jogyzés érvényességi feltételeként a részvényérték ioo/o-ának a jegyzéskor leendő lefizetését, a törvény e rendelkezése a már megalakult rt. által alaptőkéjének felemelése végett kibocsátott uj részvények kibocsátásának jegyzésére nem vonatkozik, alperesnek ez alapon előterjesztett védekezése meg nem áll. (Kúria 609/1913.) Scrips megvizsgálási kötelezettsége. A kereskedelmi forgalomban részvényutalványok vizsgálatánál ennek a szövege az irányadó, a számát még pénzintézeteknél sem szokás nézni, mert előfordul, hogy egy szám alatt több részvényről szóló utalványt bocsájtanak ki. Kötelessége azonban a részvényutalványokat kibocsátó rt.-nak, vagy az ezek forgalomba hozatalával megbízott banknak az utalványokat előzetesen pontosan átvizsgálni. Szokás scripseket különböző színekben nyomatni, a szerint, amint azok egy. vagv több részvényt képviselnek, szokás továbbá scripseken a négy sarkon feltűnő számokkal jelezni azt, hogy hány részvényről szólnak. E két szokást igazolja egyébként a felperes által felmutatott több más rt. által kibocsájtott scrips. Azt, hogy alperes az utóbbi két szokás egyikét sem alkalmazta a szóban forgó scripsek kibocsájtásánál, alperes beismerte, ugy azt is, hogy hirdetmény útján sem tette közzé azt, hogy mily számokat fognak nyerni egyes és összevont scripsek. (Bp. T. 3Ú1/1921.) Tévesen kiállított scrips. Folyószám megvizsgálása. Amennyiben a megállapítandó tényálláshoz képest nem is állana meg a felperesnek a 2 5 darab részvény kiadása s ezzel kapcsolatban a megfelelő osztalék iránti kereseti igénye, mégis megelleti őt a kereseti kérelemben benfoglaltnak tokintendő kártérítési követelés azon az alapon, hoigy alperes a 1070^2 számú részvényutalványt, annak szövege szerint, nem mint egy részvényre szólót, hanem tévedésből mint 2 5 részvényre szólót bocsátotta ki, s hogy felperes azt, mint ily tartalmút, jóhiszeműen szerezte meg. Alperesnek ezzel ellentétes felülvizsgálati panaszai ugyanis alaptalanok : mert felperes mint a bemutatóra szóló részvényutalvány birtokosa sem a szerzés jogszerűségét és jóhiszeműségét, sem a papírért adott ellenérték összegét kimutatni nem tartozik, alperes pedig a felperes rosszhiszeműségét megállapító tényeket az iratok szerint fel nem hozott, továbbá, mert a szakértők a jegyzőkönyv szerint csak arra nem tudtak véleményt mondani, vájjon a részvényutalványok forgalomba hozatalával meg-