Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

17 Színleges aláírás. Ha valaki a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja előtt tett oly kijelentéssel jegyez részvényeket, hogy a jegyzésből ő reá tényleges kötelezettség nem származik, akkor részvényjegyzési nyilatkozata csak színlegesnek tekintendő és annak alapján a részvénytársaság ellene fel nem léphet (Nagyv. T. 3368/1911.) .4- a megállapodás, amely szerint a: alkalmazott az általa adott óvadék után a rt. nyereségében és veszteségében egyetemben részesedik, csak az alapítási tervezetbe történt felvétele esetében érvényes. A felperes 10000 koronányi szolgálati óvadékának kiadása iránt indított jelen keresete ellen az alperes egyedül azt a kifogást tette, hogy a kereset időelőtti, mert az óvadékra nézve a felperes és az alperes rt. között az a megállapodás jött létre, hogy az óvadék mindenben a részvénytőke sorsát osztja, vagyis, hogy egyrészt annak tőkeösszege után a felperest a részvényekre eső arányos osztalék illeti, másrészt a társaság veszteségeit is aránylagosan viseli s minthogy a társaságot rövid üzletvitel után 40000 koronát meghaladó veszteségek érték, minek folytán a társaság felszámolása elhatároztatott, a veszteségnek az az aránylagos része azonban, mely a megállapodásnál fogva a felperes óvadékkövetelését terheli, mindeddig még megállapítható nem volt: felperes az óvadékából az aránylagos veszteség levonása után fenmaradó részt ez idő szerint nem követelheti. Az alperes által vitatott megállapodás, mint kétoldalú visszterhes szerződés a felperesre nézve az esetben lehet kötelező, ha az az alperes rt.-re nézve is joghatályos és kötelező. S habár megállapítható, is, hogy az alperes által vitatott megállapodás a felperes és a rt. alapítói, esetleg igazgatósági tagjai körött szóbelileg tényleg létrejött, mégis fenforgó esetben a létrejött megállapodást az alperes rt.-ra nézve joghatályosnak nem tekinti, amiből következik, hogy a felperesre nézve sem kötelező. A K. T. nem tartalmaz ugyan rendelkezést arra az esetre vonatkozólag, ha egy a részvényeseken kivül álló harmadik személy készpénzbeli betéttel kíván a társasághoz hozzájárulni, de a törvénynek a nem készpénzbeli betéteire, az alapítónak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyökre és ezek mérvére vonatkozó 100. §-ának 5. és 6. pontja, i5^. §. 2. p.. i56. §. 3. és iŐ7.§. 6. pontjából vont jogszerűségből következik, hogy az alperes által vitatott megállapodás érvényességéhez, a rt.-ra kötelező hatályához szükséges, hogy ez a megállapodás s a harmadik személy részére nyújtandó előnyök és az ezáltal a társaság iránvában vállalt kötelezettségek mibenléte és terjedelme már az alapítási tervezetbe felvétessék, hogy azok tárgyában az alakuló közgyűlés határozzon s hogv azok a megállapodások az alapszabályokba felvétessenek, mert ellenkezőleg a társaságra nézve kötelező erővel nem birnak. A K. T. idézett rendelkezéseinek hasonszerű alkalmazását úgy a részvényeseknek, mint a társaság hitelezőinek jogi érdeke megköveteli, mert ezen biztosítékok mellőzése titkos megállapodások utólagos érvényesítésére s végeredménvben a társaság vagyoni romlására vezethet. A rt. megalakulásának lénveges feltételét képező ilynemű megállapodások a tervezetben való előzetes' közzététel, az alakuló közgyűlés hozzájáruló határozata és az alapszabálvokba való felvétel nélkül a rt.-ra nézve kötelező erővel nem birván. azoknak megkötése az igazgatóságra nem bízható. Mithogy pedig a fenforg'ó esetben az alperes azt, hogy a felperes 10000 kor. óvadékára nézve létre2