Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

18 jött megállapodás a rt. alapítási tervezetében közöltetett, az alakuló közgyűlés által határozattá emeltetett és az alapszabályokba felvétetett volna, nem is állítja, sem az alperesre, sem a felperesre nézve nem joghatályos s nem állhat útjában annak, hogy a felperes, aki az alperes rt. szolgálatából nem vitásan kilépett, szolgálati óvadékának hiánytalan és haladéktalan kiadását követelhesse. (Szegedi T., Kúria hh. 97/1910.) Lefoglalása be nem fizetett részvénytőkének. A rt. hitelezője az általa lefoglalt, még be nem fizetett részvénytöke befizetését nem igényelheti. A részvényes a részvény névértéket sem nem jogosult, sem nem köteles másra fordítani, mint a társaság pénztárába való befizetésre. A hitelezőnek tehát nincs joga a részvényestől a maga részére befizetést követelni. (Kúria 772/1913.) Részvénybefizetés nem őrizendő letétként. Sem a K. T. 15o. §-ában, sem egyébként a törvényben nincs oly intézkedés, amelyből következnék, hogy a részvénytársaság alapítása vagy a részvénytőke felemelése céljából befizetett részvényösszegek a rt. megalakulásáig vagy a részvénytőkefelemelés jogszerű keresztülviteléig letétként őrizendők a részvényaláírók javára. Ennélfogva a részvényaláíró az alapíőkefelemelés nem sikerülte esetében joggal követelheti ugyan a befizetett összeg visszafizetését a közadóstól, de a befizetett összegre vonatkozó és a Cst. [\2. §-a alá eső tulajdoni igénye nincs. (Kúria 7860/1915.) Részvényaláírás kellékei alaptőkeemelésnél. Oly esetben, mikor nem a rt. alapításáról, hanem a már létező társaság alaptőkéjének felemeléséről van szó, a K. T. i5o., I5I. és i5/|. §-ai rendelkezéseinek mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem vonja maga után s ily esetben a részvényaláírásból származtatott fizetési kötelezettség teljesítésének alapföltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredményes legyen, ami fennforgónak tekintendő akkor, ha a kibocsátott új részvények tényleg elhelyeztettek. (Kúria 1743/1915.) Részvényescsoportok, különböző jogokkal. A K. T. nem tiltja, hogy a részvényesek egyes csoportjai különböző jogokkal bírjanak. A különbözőség vonatkozhatik akár az osztalékra, akár a részvényesi minőségből folyó egyéb jogokra. Nincs ok arra, hogy a választói jog tekintetében a különbözőség lehetősége az egyes csoportok közt kizárassék. Nem lehet tehát megtagadni az oly alapszabályi rendelkezés bejegyzését, amely szerint az igazgatóság tagjainak kijelölése a részvényesek egyes csoportjainak van fentartva, mely fentartás a tervezetbe is felvétetett ; amely szerint az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport részéről jelölt két igazgatósági tag jelenlététől füg». Ellenben az, hogy az egyes igazgatósági tagokat a részvényesek melyik csoportja jelölte volt. nem lehet tárgya a bejegyzésnek és így nem engedhető meg a cégjegyzésnek oly módja, illetve képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben oly korlátozása, hogy a céget jegyző igazgatósági tagok közül egynek az egyik csoport, és egynek a másik csoport jelöltjének kell lennie. (Bp. T. 2709/1907.)