Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

219 — időközben az igazgatóságból kivált — társuk ellen kártérítési igényt vélnek támaszthatni. (Kúria 437/1910.) 187. <?. Mihelu a számadásokból vagy a mérlegből az tűnik ki. hogy a társaság alaptőkéiének felét elvesztette, az igazqatósáq által azonnal közgyűlés hívandó egybe a végből, hogy a részvényesek a társaság további fennállása vagy feloszlása iránt határozhassanak. Ha azonban az tűnik ki. hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. Ha az alapszabályok a feloszlási határozathozatal tár<rvában közelebbi rendelkezéseket tartalmaznak, ezek a rendelkezések a K. T. 187. §-a első bekezdésében körülírt esetben.is követendők. (Kúria 887/1877.) A K. T. 187. $-ában foglalt előfeltételek fennforgása esetében nemcsak az igazgatóság, de a felszámolók is kötelesek a részvénytársaság ellen a csőd megnyitását kérelmezni. (Kúria I5/QO3.) A felszámolók a társaság hitelezőjének felelősséggel tartoznak azért, hogv a K. T. 187. §-a ellenére a társaság ellen csődöt nem kértek. (Kúria 671/908.) Ha a részvénytársaság vagy szövetkezet feloszlása a K. T. 187. §-a alapján határoztatik el, a közgyűlési határozatnak a mérleg előzetes bemutatása nem feltétele : e határozat meghozható pusztán az igazgatóságnak a számadásokra alapított azon előterjesztése alapján is, hogy a társaság vagyonának felét elvesztette. (Kuría 494/1910.) Az igazgatósági tagok személyes felelőssége vétkes mulasztás esetében. A felperesnek a M. forgalmi rt. ellen megítélt követelése nem volt végrehajtható, mert a marasztalt cég tönkrement, és utolsó helyiségéből ismeretlen helvre költözött. Meg nem támadott ténvállás az is, hogy a M. forgalmi rt. évi mérleget nem tett közzé, közgyűlést nem tartott és üzemét is megszüntette. Ennek a tényállásnak alapulvétel© mellett helyes jogi megítéléssel mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a rt. igazgatósága a K. T. 187. §-a ellen vétő vétkes mulasztást követett el azzal, hogy az alaptőke felének elvesztésekor a feloszlás kérdésében közgvülést nem hívott egybe s hogy akkor, amidőn a társasági vagyon a tartozásokat már nem fedezte, csődöt nem kért. Helyes az a jogi megítélés is, hogy a társaság ügyeit a vagyoni romláskor vezető igazgatóságnak vétkes mulasztásával oki összefüggésbe hozható az a tény, hogy a felperes követelése vagyonhiány miatt kielégítést nem nyert. Ha az igazgatóság kötelességét teljesítette volna, a felperes szolgálati viszonyból eredő követelésének a felosztásra kerülő vagyontömegből elsősorban fedezete lett volna. Ily oki összefüggés esetében pedig a mulasztó igazgatóság tagjai a ki nem elégített felperesnek a követelés elvesztéséért a K. T. 189. §-a alapján egyetemlegesen felelnek. (Bp. T. 293/1930.) Igazgatóság könyvvizsgálati s tájékozódási kötelessége üzleti év folyama alatt is fennáll. A K. T. 198. §-a a társasági könyvek rendes, vagyis a törvény 2 5. §-ának megfelelő olyan vezetéséről való gondoskodást is kötelességévé teszi az igazgatóságnak, hogy a könyvek a társaság ügyleteit és vagyoni állását