Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

214 nem kötelezi. (Kúria 655/1890., i257/i»88., 156/1896., i/í/1897.) A cégjegyzés módjára megállapított szabály irányadó a szóbeli ügyletekre is. (Kúria 1060/1900.) Az alapszabályokban kiköthető, hogy az igazgatóság tagjai a céget csak a társasági cégvezetővel együttesen jegyezhetik. (Kúria 1537/1892.) Az a körülmény, hogy a megrendelő vételi jegyet a részvénytársaság cégjegyzésre jogosult két tagja közül csak az egyik írta alá, még ha az vezérigazgató volt is, — az ügyletet csak úgy minősíti a társaságot kötelező módon létrejöttnek, ha bizonyíttatik, hogy az eljárt vezérigazgató az ügylet megkötésére fel volt jogosítva. (Kúria 14/1897., 655/1890., 1080/1890.) A i85. §. szó szerint csak ott nyerhet alkalmazást, ahol a részvénytársaság tekintetében kiállított okirat van kérdésben, de ez a szakasz nem zárja ki, hogy a részvénytársaságra, illető tagja szóbeli kijelentése által, érvényes kötelezettség keletkezhessék. (Kúria 376/1899.) Cégjegyzési jogosultság nélkül nincs igazgatósági tagság. Cégjegyzési jogosultság nélküli igazgatósági tagság be nem jegyezhető. (Kúria 4021/1920.) Alapszabályszerű cégjegyzés kijátszása. Azon az alapon, hogy csak egy igazgatósági tag lakik a rt. székhelyén, őt a tartósan távollevő többi igazgatósági tagok a társaságot kötelező hatállyal nem hatalmazhatják fel arra, hogy neveiket a rt. cégbélyegzője mellé helyettük aláírhassa. (Kúria 1794/1923.) Kollektív cégjegyzés hatálya szóbeli ügyleteknél. Az alapszabályszerű cégjegyzésre előírt együttesség a szóbeli ügyletekre is irányadó ; ily esetben tehát a rt. elnöke egymagában érvényes szóbeli ügyletet nem köthet ; és a cégjegyzésre jogosított másik személynek (cégvezetőnek) a megállapodás létesítésénél való puszta jelenléte s nem tiltakozása azt a társaságra kötelezővé nem teszi. (Kúria 6137/1922.) Együttes cégjegyzés esetén a két cégjegyző által külön-külön tett nyilatkozat is kötelezi a társaságot. (Kúria 501/1908.) Tudomásszerzés módja és hatálya kollektív cégjegyzésnél. Annak a megállapításánál, hogy a rt.-nak valamely tényről tudomása van-e, még kollektív prokúra esetén sem lényeges az, hogy az értesülés az előírt cégjegyzésnek megfelelő módon és formában történt-e. Ha tehát a személyi ügyeket előadó igazgatóhelyettes tudja, hogy valamely nyugdíjas más intézetnél szolgálatot vállalt, és ha a rt. ez ellen óvást nem emelt, később a nyugdíjszabályzat tiltó rendelkezésére nem hivatkozhatik. (Kúria 3013/1922.) Cégjegyzés vizsgálata harmadik személy részéről. A társasággal szerződő harmadik személy is meggyőződni köteles arról, hagy a cégjegyzés az alapszabályoknak megfelel-e. De nem tartozik vizsgálni, hogy az igazgatóság az okiratnak megfelelő határozatot hozott-e és hogy az igazgatóság a határozat hozatalánál az alapszabályszerű alakszerűségeket betartotta-e. (Kúria 68/1916.) Az alakilag cégszerűen aláírt okiraton lévő aláírások valódiságát a harmadik személy kutatni nem tartozik. (Kúria 4102/192 2.)