Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

213 akként, hogy az igazgatói állásról való lemondás minden esetben csak a közgyűlésen történhetik. Oly esetben, midőn a kilépő tag lemondását az igazgatóságnak jelentette be. az igazgatóság köteles a lemondást a K. T. i84- §. 2. bekenek megfelelően a törvényszéknek bejelenteni, hacsak a K. T. 192. §-nak esete fenn nem forog. Ha pedig az igazgatóság a lemondás bejelentése és a törlés kérelmezése iránti kötelességének meg nem felel, a lemondó igazgatósági tag el nem zárható attól, hogy lemondását a cégbíróságnál is bejelenthesse. (Bp. T. 1521/1920.) Végrehajtóbizottsági tagság cégbejegyzés tárgya lehet. Igazgatósági tag cégjegyzési jogosultsága korlátolható. A K. T. 184., 186. és 190. ^-ai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a törvény szerint minden igazgatósági tagnak cégjegyzési jogosultsággal kell birnia, vagyis a cégjegyzési jogosultság egy igazgatósági tagtól sem vonható el. Ez a törvényes rendelkezés azonban nem zárja ki az igazgatósági tagok cégjegyzési jogosultságának korlátozását oly módon, hogy a céget csak két. esetleg több igazgatósági tag együttesen jegyezheti. Sőt nincs kizárva a cégjegyzési jogosultságnak oly korlátozása sem, hogy az együttes cégjegyzés esetén a céget együtt jegyző igazgatósági tagok egyike a közgyűlés által, vagy az igazgatóság által meghatározott különleges jogkörrel bíró igazgatósági tag legyen (pl. ügyvezető igazgató, végrehajtó bizottsági tag stb.) A K. T. 18f\. §-ának az a rendelkezése, hogy az igazgatóság tagjai a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknél haladéktalanul bejelentendők, azt a közérdekű célt szolgálja, hogy a bejegyzett kereskedelmi céggel üzleti érintkezésbe lépni óhajtó felek a cégjegyzék betekintésével tudomást szerezhessenek arról, hogy a cég jegyzésére kik vannak jogosítva. A dolog természete szerint minden olyan esetben, mikor az együttes cégjegyzés esetén a céget jegyző egyik igazgatósági tagnak különleges minőséggel kell birnia, amely minőséggel nem mindegyik igazgatósági tag van felruházva (pl. ügyvezető igazgató, végrehajtó bizottsági tag stb.), a fenti cél csak úgy lesz elérhető, ha a cégjegyzékből kitűnik, hogy mely igazgatósági tagok azok, akik ily különleges jogkörrel bírnak. A jelen esetben az alapszabályok szerint a társaság cégét egy igazgatósági tag és egy végrehajtó bizottsági tagsásrgal felruházott igazgatósági tag együttesen jegyezheti. Minthogy az alapszabályok szerint az igazgatóság 6—2/1 tagból, a végrehajtó bizottság pedig 5—7 tagból áll, vagyis nem minden egyes igazgatósági tag tagja egyszersmind a végrehajtó bizottságnak, a fentiek értelmében szükséges a cégjegyzékben annak a kitüntetése is, hogy mely igazgatósági tagok tagjai egyszersmind a végrehajtó bizottságnak. Az a körülmény, hogy a K. T. nem tartalmaz ilyen rendelkezést, nem lehet akadálya annak, hogy az egyes igazgatósági tagoknak különleges jogkört biztosító minősége a cégjegyzékbe bevezettessék, minthogy ennek a bejegyzését a K. T. nem tiltja s a bejegyzés az érintett közérdekű cél biztosítása végett is szükséges. (Kúria 1299/928.) 185. §. Az igazgatóság a társasági cégjegyzést az alapszabályok értelmében eszközli. Maga a cégjegyzés akkép történik, hogy a jogosítottak a társasági céghez saját aláírásaikat csatolják. Ha az alapszabályok szerint a cégjegyzés érvényességéhez két vagy több igazgatósági tag aláírása szükséges, a társaságot kevesebb tag aláírása