Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

13 Cégjegyzékbe bevezetés jelentősége. A K. T. i/ig. és 160. §-ai értelmében a rt. megalakulásának és jogi létezésének előfeltétele és alkotó eleme a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés és közzététel. Ezt megelőzően a rt. létezőnek nem tekintetik és ezért a K. T. 160. §-a intézkedik is azok felelősségéről, kik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljártak. Ennélfogva a rt. a cégjegyzékbe való bevezetés és közzététel előtt — az azt szükségképen megelőző és a megalakuláshoz szükséges közgyűlésektől eltekintve — érvényes működést a maga nevében ki nem fejthet és közgyűléseket nem tarthat. Nincs akadálya annak, hogy a rt. bejegyzett alapszabályai alapján újabb érvényes közgyűléseket tartson, a nevében eljárók cselekményeit jóváhagyja és az érvénytelen határozatokat újból érvényesen meghozza. (Bp. T. 8655/IQ2 i.) Részvény aláírás feltételessége. E. H. 625. szám. Részvényaláírás feltételes nem lehet, tehát a rt.-i alaptőke biztosított voltának megállapításánál csakis a feltétlen részvényaláírás vehető számításba. Annak elbírálásánál, hogy valamely részvényaláírás feltétlen vagy feltételes-e ? egyedül és kizárólag a részvényaláírási ívnek tartalma az irányadó. Ebből következik, hogy az alapítók és valamelyik részvényaláíró között létrejött, de a részvényaláírási ívbe fel nem vett oly irányú külön megállapodás, amely szerint az illető részvényaláírónak részvényjegyzése csak bizonyos feltétel alatt joghatályos, a részvény aláírási ív tartalma szerinti feltétlen részvényjegyzés érvényét egyáltalán nem érinti. Indokolás : A felperes (rt.) a részvényeiből alperes (rt.) által jegyzett 34 drb. részvénynek a 3oo/o lefizetése után hátralékban maradt ára iránt indított keresetet. Nem vitás a peres felek között, hogy a keresetben jelzett részvényjegyzési az alperesi rt. nevében, az alperes cégének előnyomása mellett 11. alperesi igazgatósági tag és L. alperesi könyvelő eszközölték. Ami az alperesnek azt a kifogását illeti, hogy a részvényjegyzés a felperes részéről nem kifogásolt 3./a. okiratban foglalt feltétel mellett történvén, az a kikötött feltételnek be nem következte miatt joghatállyal nem bir, ez a kifogás azért nem vehető figyelembe, mert a K. T. 149., i5o., i54. és i5g. §-ai értelmében az alaptőke biztosítása, mint a rt. megalakulásának előfeltétele részvényaláírás által történvén és az egész alaptőke biztosításának igazolására a részvényaláírási ív szolgálván, a részvényaláírás (részvényjegyzés) feltételes nem lehet, illetőleg az egész alaptőke biztosított voltának megállapításánál csakis a feltétlen részvényaláírás vehető számításba, amely tekintetben egyedül és kizárólag az aláírási ívnek tartalma az irányadó ; és mert a hiteles másolatban csatolt s nem kifogásolt aláírási ívnek tartalma szerint az alperes részéről a szóban forgó részvényjegyzés minden feltétel nélkül történt, e mellett tehát a 3 ./. a. okirat tartalma az alperesnek az aláírási ív szerinti feltétlen részvényjegyzése érvényességét egyáltalán nem érinti. Ezekből folyóan a szóban forgó részvényjegyzés érvényes és az alperesre nézve kötelező. (Kúria 1089 '9 i8t)