Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

14 Alapítási költség. Az alapító részére a rt. szervezéseért és a részvénytőke megszerzéseért kikötött és a részvénytöke 5<>/o-át kitevő összeg nem esik a szorosan vett alapítási költség fogalma alá, amely minden rt. alapításánál szükségkép felmerül, hanem ez oly vagyoni előny, illetve a részvényesekre nézve oly vagyoni hátrány, amely a részvényjegyzésre, ha a részvényaláírók erről tudomásul bírnak, esetleg befolyással lehetett volna. Ha tehát ez a kikötés a tervezetbe s az alapszabályokba fel nem vétetett, az a társaságot nem kötelezi — és akkor sem válik kötelezővé, ha az igazgatóság a kikötött összeget az alapítók részére utóbb ki is utalványozza. Ellenben az az öszszeg, melyet az igazgatóság az alapító részére, a rt.-nál végzendő könyvelési és kezelési munkáért utalványoz, nem a K. T. i5o. ós i56. §-aiban említett előnynek, hanem munkadíjnak, ellenszolgáltatásnak tekintendő, melynek érvénye nem függ a tervezetbe s az alapszabályokba való felvételtől. (Bp. T. 2152/1917.) 150. §. Az alaptőke biztosítása részvényaláírás által történik. Az alapítók a társaság tervezetét minden aláírási ívbe felvenni azt a polgári állásuk és lakhelyük kitüntetése melleit sajátkezüleg aláírni tartoznak. A tervezetnek magában kell foglalni: 1. a vállalat tárgyát és tartamát; 2. az alaptőke nagyságát; 3. a részvények és az ezekkel esetleg egyidejűleg kibocsár tandó elsőbbségi kötvények számát és névértékét; 4. az aláírás záridejét; 5. amennyiben az alapítók vagy mások oly betétellel kívánnak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, ezen betéteit és annak értékét; 6. az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket. Az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek. Részvényelővételi jog a tervezetbe való felvétel nélkül nem érvényesíthető. (Kúria 900. szept. 6. 290.) Alapítói előnyöknek harmadik személyektől kikötése joghatályos a tervezetbe való felvétel nélkül is. (Kúria 900. dec. 5. 3og.) A zálogtartó a zálogba kapott részvények alapján a részvényeseknek új részvénykibocsájtásnál biztosított elővételi jogot a maga nevében és a maga javára nem gyakorolhatja. (Kúria 900. aug. 29. 329.) A zálogtartó önhatalmúlag nem veheti igénybe a részvényes helyett az ennek biztosított elővételi jogot az új kibocsátású részvényekre s így a zálogtartó önhatalmúlag nem eszközölhette a részvényes helyett az új befizetéseket, mert a felperes maga volt hivatva és jogosítva meghatározni hogy mely módon kívánja az új kibocsájtású részvényekhez való jogát érvényesíteni, alperesnek a felperes megkérdezése nélkül történt intézkedése tehát hatállyal nem bír. (Kúria 90/1. ápr. 1/4. 903. és 9o5./go3.) Az «apport» nemcsak dolog, hanem minden oly jog, jogosítvány,