Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

205 mas, de a törvényhozó a megfelelő módosító intézkedéssel késik, — a bírói gyakorlat feladata a törvény magyarázata által azt a változott viszonyok között is úgy alkalmazni, hogy a feladatának megfelelhessen. A háború után megváltozott viszonyok között a k. T. azon álláspontja, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság szenvedő választóképességére nézve tiltó szabályokat nem állított fel és e tekintetben az alapszabályoknak teljes szabadságot engedett, a hatóságok ellenőrzési jogát és a társasággal érintkezésbe jövő harmadik személyek jogos érdekét veszélyezteti, mert ha az igazgatóság és felügyelőbizottság csak külföldi honosokból áll, a hatóságok a törvénynek az igazgatóság és felügyelöbizottság felelősségére megállapított szabályainak a mai viszonyok között nem tudnának vagy csak nagy nehézségek árán érvényt szerezni. Amennyiben tehát az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai között nincs legalább egy olyan személy, aki nem csupán a könynyen változtatható lakhely által van kötve a magyar törvények érvényességi területéhez, hanem akinek a magyar állam kötelékébe való tartozandósága is biztosíték arra nézve, hogy a hazai törvények ismeretében a társaságot nem fogja vezetés nélkül hagyni, a hatóságok a társasággal szemben nem tudnák a törvényes felügyeletet hathatósan teljesíteni. A külföldi tőkének a hazai közgazdaságban való óhajtott elhelyezkedése nem indok arra, hogy a bíróság a hatóságokat az ellenőrzés lehetőségétől megfossza és hogy a társasággal érintkezésbe lépettek érdekeinek hathatós védelméről már előzetesen lemondjon. Ezek alapján a kir. ítélőtábla álláspontja szerint a kir. törvényszéknek az a gyakorlata, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság nem állhat csupa külföldi honosokból, a jelen viszonyok között a K. T. érvénye szempontjából indokolt. (Bp. T. 12713 1928.) \ égrehajtóbizottság taglétszáma és díjazása. Alapszabályok hivatalból, utólag való felülvizsgálata. A kir. törvényszék felhívja a társaságot igazgatósága útján, hogy az 5o. sorsz. végzésben foglalt meghagyásoknak a legközelebbi rendes közgyűlésen tegyen eleget, ellenesetben a céget a 68.300/1914- !• M. sz. rend. 32. §-a alapján hivatalból törölni fogja. Indokolás : A kir. törvényszék álláspontja szerint az 5o. sorszámú végzésben kifogásolt alapszabálybeli rendelkezések a K. T. kötelező rendelkezéseit az alább kifejtettek szerint sértik. Ez esetben pedig a 68300/1914- I« M. számú rendelet 32. §-ában meghatározott felhívásnak van helye, tekintet nélkül arra, hogy ez a végzés, amelynek alapján a kifogásolt alapszabályok bejegyeztettek, jogerőre emelkedett-e. E rendelkezés tehát a cégügyekben a jogerősség elvét áttöri. Az alapszabályok 26. §. második bekezdéséhez : A gyakorlat megengedi ugyan, hogy az igazgatóság saját kebeléből végrehajtó-bizottságot válasszon és egyes tagjait külön hatáskörrel bízza meg, ez esetben azonban gondoskodnia kell az alapszabályoknak arról, hogy a végrehajtó bizottság és a külön hatáskörrel megbízott igazgatósági tagok együttesen az igazgatóságon belül tagjainak számánál fogva többséget ne alkothassanak, mert ellenkező esetben a végrehajtó bizottság és a külön hatáskörű igazgatósági tagok együttesen saját ténykedésük felülbírálásánál az igazgatóságot törvényen alapuló hatáskörének (K. T. 182. §.) kifejtésében gátolnák. E §-ban foglalt az a rendelkezés, hogy az igazgatóság a kebeléből kiküldött végrehajtó bizottság tagjai és különhatáskörrel megbízott tagjai részére jogosult díjazást megállapítani, azért sérti a törvényt, mert a K. T. 182. §. helyes értelme szerint az igazgatóság a saját maga, vagy egyes tagjai díjazását meg nem állapíthatja még akkor sem, ha az