Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

206 egyes tagok az igazgatóság megbízása alapján külön működést fejtenek ki, vagy különös megbízatás alapján eljárnak. A kifogásolt rendelkezés ellenkezik azzal a jogszabállyal is, amely szerint a megbízott a megbízó terhére, adott esetben az igazgatóság a részvényesek terhére, — önmagának munkadíjat egyoldalúan nem állapíthat meg. £ díjazásnak megállapítására tehát csak a közgyűlés bír hatáskörrel, az előbb kifejtetleken kívül még azért is, mert a mérleg megállapításának s a nyereség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságából folyik, hogy az igazgatóság, vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és felosztandó nyereség mikénti alakulására befolyással biró megállapítása a közgyűlés hatásköréből el nem vonható. (Bp. Tsz. 6047/1929.) A kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzésének azt a részét, amellyel a rt.-ot alapszabályainak oly irányú módosítására utasította, hogy az alapszabályok zárják ki annak lehelpjségét, hogy a végrehajtó bizottság, valamint a külön hatáskörrel megbízott igazgatósági tagok száma az igazgatósági tagok létszámának felét elérje, megváltoztatja, és az alapszabályok ily módosítására irányuló felhívást mellőzi, ellenben az elsőbíróság végzésének azt a részét, amellyel a rt.-ot a 68800/1914- 1- M. számú rendelet 3a. §-ban meghatározott következmények terhével alapszabályainak oly irányú módosítására is utasította, hogy a végrehajtó-bizottsági tagok díjazását a közgyűlés állapítsa meg, helybenhagyja. Indokolás : Az állandó bírói gyakorlatban követett jogi álláspont szerint a rt. az idézett 683oo/i9i4->l- M. számú rendelet 32. §-a alapján az ott meghatározott következmények terhével alapszabályainak módosítására utasítható, ha a K. T. i58. §-a értelmében bejegyzett alapszabályok a törvényt sértik az által, hogy az alapszabályok valamely rendelkezése a törvénnyel, vagy egyéb jogszabállyal ellenkezik és alkalmazása a részvényesek vagy mások jogainak sérelmével jár. Az alapszabályoknak az az intézkedése, amely szerint az igazgatósági tagok soraiból választott végrehajtó bizottsági tagok díjazását az igazgatóság állapítja meg, azt jelenti, hogy a részvénytársaság igazgatószerve a rt. vagyona terhére maga állapíthatja meg, egyes esetekben saját díjazását, ami az általános magánjog törvényerejű alaptételével ellenkezik és egyszersmind a közgyűlésen gyakorolható részvényesi jogok sérelmével is jár. Ezért az elsőbíróság a bírói gyakorlat álláspontjának megfelelő indokolással helyesen utasította a rt.-ot arra, hogy a szóban levő alapszabályai rendelkezés kellő módosításáról gondoskodjék. A végrehajtó bizottsági tagok és a külön hatáskörrel megbízott igazgatósági tagok számának korlátozását a m. kir. Kúria legújabb gyakorlata nem követeli meg és mivel ily követelmény sem az állandó bírói gyakorlatra, sem egyébként az érvényben levő jogszabályokra nem alapítható, az idevonatkozó felhívást mellőzni kellett. (Bp. T. 6231/929.) A m. kir. Kúria a felfolyamodásnak helyt nem ad, mert a rt. alapszabályainak a másodbíróság végzésében meghatározott értelemben az ott megállapított jogkövetkezmény terhe mellett való módosítására vonatkozó felhívás a másodbíróság végzésében idevonatkozóan felhozott és a m. kir. Kúria részéről elfogadott indokoknál fogva jogszabályt nem Bért és mert a felhívás nem teljesítése esetére a cégtörlési jogkövetkezményre való utalás helytálló, mivel a 68.300/1914- I. M. számú rendelet 32. §-ában foglalt rendelkezés megadja a bíróságnak azt a jogot, hogy a törvényellenesség megszüntetésére vonatkozó felhívást a cégjegyzékből való törlés terhe mellett bocsássa ki és mivel ebben az adott esetben a törvény kötelező rendelkezését sértő bejegyzés jelentőségénél fogva ennek a következménynek kimondása indokolt. (Kúria 6192/1929.)