Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

202 igazgatóság elnökének a helyettese az alperes érdekében különös megbízás alapján, az igazgatói rendes munkakört lényegesen meghaladó munkát teljesített. Alperes maga sem állítja, hogy felperesnek a munka teljesítéséhez, illetve annak eredményéhez valamely egyéni érdeke fűződött, sem. hogy felperes a munka teljesítésére kifejezetten díjtalanul vállalkozott, ellenben a megállapított tényállás szerint az alperes igazgatóságának az intenciója az volt, hogy a felperes munkáját díjazni fogják. Felperes tehát az általa teljesített munkának a díjazását követelni jogosult, mert alperes sem a megbízás adásának a körülményeiből, sem a teljesítendő munka természetéből, sem felperesnek az alpereshez való személyes viszonyából nem tételezhette fel, hogy felperes a munka teljesítésére díjtalanul vállalkozik : ennek hiányában pedig a megbízott az általa teljesített munka megfelelő díjazását a megbízótól külön kikötés nélkül is követelheti. Amennyiben pedig felperes az általa teljesített munka díjazását követelni jogosult, ez a követelési joga a munka teljesítése, illetve a megbízási viszony megszűnte után azonnal megnyílt, s alperes azt azonnal kielégíteni tartozott, tekintet nélkül arra, hogy évi közgyűlését akkor már megtartotta, s a közgyűlés a felperes igénye tárgyában határozott-e vagy nem ? Alapos tehát felperesnek azon felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság felperest az általa már teljesített munka díja iránt támasztott kereseti követelésével jogszabálysértéssel utasította el abból az okból, mert alperes az ítélethozatalkor még az évi közgyűlését nem tartotta meg, s a felperes igénye tárgyában nem határozott. A felperes által a teljesített munkáért jogosan igényelhető díjazás mérve a teljesített munka mennyiségén kívül annak szükségességétől, az alperesre azokból hárult előnyöktől s attól is függ, hogy a munka teljesítésének az idején hasonló mérvű és természetű munka a teljesítés helyén miként szokott díjaztatni. (Kúria 3531/1926.) Igazgatósági tag sérelmei miatt a felügyelőbizottsághoz fordulhat. Arra, hogy az igazgatóság tagja, ebbeli állásából és minőségéből folyó jogai gyakorlásának kieszközlése végett, vagy ezen jogai gyakorlásában az igazgatóság többi tagjai által való akadályozása által szenvedett sérelmének az orvoslása végett, mint igazgatósági tag közvetlenül az egész rt. ellen lép-t jen fel keresettel, a törvény az igazgatósági tagnak jogot annál kevésbbéad, mert a felett, hogy az igazgatóság az ügyeket hogyan intézze, s hogy ebből folyóan az igazgatóság egyes tagjai az őket megillető jogokat mimódon gyakorolják, mint a társaság belügyét képező kérdés felett, a közgyűlés van hivatva határozni. Ezek szerint a felperesnek mint igazgatósági tagnak is módjában állott volna az igazgatóságnak azon intézkedése ellen, hogy neki a kérdéses iratokat meg nem mutatták, s egyúttal a vonatkozó iratok alapját képező összes igazgatósági határozatok és intézkedések ellen — állítása szerint azon az alapon, hogy azokat az ő megkerülésével, az ő háta mögött létesítették, — a felügyelő bizottságnál tiltakozását bejelenteni. (Pestv. Tsz. 8o56/ig22., Tábla, Kúria hh. 3626/1924.) Ügyiratokba betekintés jogának megszűnte a lemondás után. Felperesnek igazgatósági tagsága már a kereset beadása után két nappal megszűnvén, ezzel elenyészett az a joga is, hogy az igazgatósági tágsággal összekötött, de most már megszűnt jog gyakorlását követelhesse ; vagyis, még ha az igazgatósági tagságból kifolyóan a kereset beadásakor meg is illette volna a felperest a kérdéses iratokba való betekintés joga, ez a joga a kereset indítása után igazgatósági tagságának megszűnte folytán