Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

203 elenyészett. Ebben a tekintetben közömbös az, hogy a kérdéses iratok, illetve megállapodások abból az időből származnak, amikor a felperes még igazgatósági tag volt, mert általános jogelv az, hogy a valamely állással, vagy alkalmaztatással együtt járó jogok csak addig gyakorolhatók, míg az illető az állást, vagy alkalmaztatást betölti ; ebből folyóan a felperes is csak addig az időpontig követelhette igazgatósági tagságából származtatott annak a jogának a gyakorlását, hogy az igazgatóság ügyirataiba betekinthessen, míg igazgatósági tagsági minősége meg nem szűnt. (Pestv. Tsz. 8o56/io,22., Tábla hh.. Kuria hh. 3626/192/i. sz. aL) Az igazgatósági tagság nem tesz kereskedővé. A kezesség vállalásáról kiállított és a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt okirat tartalma szerint, alperesek a készfizetői kezességet mint a Gy. takarékpénztári rt. igazgatósági tagjai vállalták. A rt. igazgatósági tagjai, akik az illető társaság ügyleteivel nom a saját nevükben foglalkoznak (K. T. 3. §„) e [minőségükből kifolvóan saját személyükben kereskedőknek nem tekinthetők és így a kezességi szerződést nem a saját üzletük folytatása körében kötötték. (Kuria 1152/1913.) Igazgatósági tagság nem alkalmazotti viszony. Az igazgatósági tagsági minőség az igazgatósági tag és a rt. között nem állapít meg alkalmazotti viszonyt. (Kuria 382/1916.) Igazgatósági tag jogügyleteket köt az igazgatósággal. Sem a törvény, sem az irányadó alopszabálvok szerint nincs kizárva annak jogi lehetősége, hogy az igazgatóság valamelyik tagja magával az igazgatósággal a részvénytársaságot kötelező joghatállyal a közgyűlés előleges hozzájárulása, illetve utólagos jóváhagyása nélkül, vagyonjogi szerzőVdéseket köthessen. A törvénynek az a kitétele, hogy az igazgatóság a rt.-ot harmadik személyek irányában képviseli, nemcsak a rt. kötelékén kívül álló személyekre, hanem adott esetben olyan igazgatósági tagra is értendő, aki a rt.-gal a saját személyében jogügyletet köt, mert ebben az esetben ebben a viszonylatban ő is a rt. szempontjából harmadik személynek tekintendő. (Kuria 8^27/1915.) Részvényes csoportok különböző jogai. Igazgatósági tagok kijelölése részvényescsoportok által. Igazgatóság határozatképességének különleges szabályozása. A K. T. nem tiltja, hogy a részvényesek egyes csoportjai különböző jogokkal bírjanak. A különbözőség vonatkozhatik akár az osztalékra, akár a részvényesi minőségből folyó egyéb jogokra. Nincs ok arra, hogy a választói jog tekintetében a különbözőség lehetősége az egyes csoportok közt kizárassék, mert a választói jog a részvényes egyik legfontosabb joga, a melynek a gyakorlása a vagyoni jogok védelmére is döntő. Eszerint abból a forgalomban elfogadott és az elsőbíróság végzése szerint is megengedett lehetőségből, hogy a részvényesek egyes csoportjai egymástól különböző jogokkal bírhatnak, azt is kell következtetni, hogy a különbözőség a válasz-* tói jog gyakorlásában is kifejezésre juthat. Ennélfogva nem lehet megtagadni a kért bejegyzést abból az okból, hogy az alapszabály értelmében az igazgatóság tagjainak kijelölése a részvényesek egyes csoportjainak van fentartva, amely fentartás, mint a részvényesek egyes csoportjainak biztosított előny, a K. T. i5o. §-ának 6. pontja értelmében a tervezetbe fel volt véve. Ugyanezen elvekből következik, hogy nem lehet megtagadni a be-