Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

199 A minden egyes igazgatósági tagot megillető ez a jog, illetve a mindegyiküket terhelő felelősség akkor sem szenved változást, ha az igazgatóság saját kebeléből meghatározott hatáskörrel úgynevezett végrehajtó-bizottságot rendel ki. (Kúria 3252/1929.) Igazgatósági tagot mint részvényest megillető szavazati jog. Nem alapos a felperesnek az alperesi társaság igazgatóságának tagjai által a mérleg elfogadása és a felmentvény megadása tárgyában részint a saját részvényeik után, részint pedig más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére felhozott panasza, mert a szavazati jog, mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga, csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a törvény, illetve a K. T. 157. §-ának 9. pontja alapján az alapszabályok megengedik. Sem a törvényben, sem az alperesnek az alapszabályaiban nem fordul elő olyan korlátozó jogszabály, amely a rt. igazgatóságának részvényes minőségében is érdekelt tagjait a részvényest megillető jogok gyakorlatától, különösen pedig a közgyűlési határozatok hozatalában való részvételtől s más részvényeseknek ily határozat hozatalánál való képviseletétől elzárná, ezek szerint tehát az igazgatóság tagjainak a mérleg megállapításánál és a felmentvény megadásánál leadott szavazatai érvényesek. Ez alól a bírói gyakorlat csak abban az esetben tesz kivételt, ha valamelyik részvényes külön és kifejezetten a saját személyében van érdekelve, mint pl. az általa a társaságba hozandó természetbeni betét elfogadása és értékelése kérdésében hozandó határozatnál, vagy ha az igazgatóság vagy felügyelőbizottság részére adandó felmentvény kérdésénél azok összessége vagy valamelyik tagja ellen hozatik fel súlyos visszaélésre vonatkozó indokolt részletes tényállítás. (Bp. Tsz; 34.380/192 1.) Igazgatóság felelőssége nyugdijalapért. Az igazgatóság felelős a tisztviselői és azok özvegyei nyugdíjalapjának sértetlen fenntartásáért és felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a nyugdíjalap kezelőbizottsága az alap pénzének egy részét részvény jegyzésére fordította, amely utóbb teljesen értéktelenné vált. (Kúria 4358/i9i6.) Igazgatósági tag felelőssége lemondás esetében. Ha az igazgatósági tag oly időpontban mond le tagságáról, amikor az igazgatóság mulasztásának tényelemei fennforogtak, a K. T. 221. §. 1. pontjában írt felelősség alól nem szabadul. (Szegedi T. 783/1927.) Külföldi igazgatósági tag. Nem támadható meg jogérvényesen az igazgatósági taggá való megválasztás azon az alapon, hogy a megválasztott a rt. székhelyétől távol (külföldön) lakik, továbbá azon az alapon sem, hogy a megválasztott a rt.-gal — szállítási viszonyból folyólag — érdekeltségben áll. (Kúria 4322/1927.) Közigazgatási hatóság igazgatósági tagot delegál. A K. T. 179., 182. és 194. §-ai értelmében az igazgatóságot és felügyelőbizottságot — az előbbire nézve a törvény i83. §-ában tett kivételtől eltekintve — a közgyűlés választja. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy a közigazgatási hatóság, egyes engedélyezéstől függő, vagy keletkezése körülményeinél fogva hasonló megítélés alá vonható részvénytársasági vállalatnál kiköthesse egy