Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

200 vagy több igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tag kijelölési jogát oly értelemben, hogy a közgyűlés az ekként kijelölt személyeket választja meg. (Kúria 457/1927.) Cégjegyzékbe még be nem vezetett igazgatóság jogköre. A rt. igazgatósága a közgyűléstől kapott megbízatásánál fogva a társaság ügyvezetésére és ennek körében a közgyűlés összehívására is jogosult, habár tagjai nincsenek is bevezetve a cégjegyzékbe ; nem sértett tehát anyagi jogi szabályt a fellebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a cégbírósághoz még be nem jelentett igazgatóság által összehívott közgyűlésnek szabálytalanságát az itt méltatott okból meg nem állapította. (Kúria 1981/1927.) Igazgatósági tag iratmegtekintési joga. Igazgatósági tagok között vita az ügyvezetésről. A vita pusztán azon kérdés körül forog, hogy felperes az igazgatósági tagsága ideje alatt létrejött megállapodásokra és igazgatósági határozatokra vonatkozó iratok megtekintése iránti igényét rendes bírói úton érvényesítheti-e vagy sem. Az igazgatóság tagjai közt az ügyvezetés tekintetében felmerülő viták és ellentélek tárgyában a rendezésnek nincs más útja, mint a melyet a K. T. 191. és 195. §-aiban foglalt rendelkezések a rt. arra hivatott szerveiben kijelölnek. Ha tehát az igazgatóság egyik tagja az igazgatóságnak valamely intézkedése vagy magatartása folytán törvényes, vagy alapszabályszerű hatáskörét érintve véli, kizárólag arra van utalva, hogy sérelmével a felügyelőbizottsághoz és a szükséghez képest a közgyűléshez, mint a rt.-nak az ügyvezetés ellenőrzésére, illetőleg felülbírálatára hivatott törvényes szerveihez forduljon. Az ily kérdés bírói útra csali az arra vonatkozó közgyűlési határozatnak a K. T. 17 4- §-a alapján való megtámadása keretében kerülhet. (Kúria 3626/1925.) Igazgatósági tagsági összeférhetetlenség. Helyben és külföldön lakás kérdése. Nem alapos a felperesnek panasza, hogy K. K. igazgatósági tag a társaság székhelyétől, az üzletvitel helyétől távol Rotterdamban lakik és ezért a társasági ügyek intézésében a K. T. 182. §-ában és a társasági alapszabályokban előszabott módon részt nem vehetne, továbbá, hogv nevezettnek az alperesi társasághoz való az a viszonya, hogy ennek nyersbőrárut szállít, nevezettre nézve érdekeltségénél fogva az alperes társaságnál az igazgatósági tagság viselését összeférhetetlenné tenné. Ugyanis a társaság ügyeinek intézése nem szükségképen kívánja meg a székhelven, vagy annak közelében való állandó tartózkodást, mert az ügyvezetésre és az ügymenetre való befolyás nem csupán személyes, hanem postai vagy távirati érintkezés útján is gyakorolható. Másfelől arra nézve sem állít fel a törvény vagy az alapszabály tilalmat, amely szerint a társasággal harmadik személyként jogviszonyban lévő egyén ekkép való érdekeltsége okából az igazgatóságba beválasztható nem volna. A társaság érdeke szempontjából sem meríthető ily irányú összeférhetetlenségre nézve alapos aggály, ellenkezőleg a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából következtethetőleg a fennforgó körülmények közt ép a társaság jól felfogott érdekét kívánja szolgálni ez a megoldás, a melynek e szempontból való mérle^ gelése a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik. (Kúria 4322/1927.)