Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
198 következik, hogy az igazgatóság tagjait a saját ténykedésük és éljárásuk felett a közgyűlésen a szavazati jog meg nem illeti, — ellenben a felügyelőbizottság részére adandó felmentvény tárgyában az igazgatóság tagjai, s viszont az igazgatóság felmentése tekintetében a felügyelő-bizottság tagjai szavazati jogaikat érvényesen gyakorolhatják. (Kúria 1225/1917.) Igazgatóság felelőssége. A rt. igazgatósági tagjai a társaság ügyeinek vezetésében s a vezetés ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára vannak Jcötelezve, ennélfogva a K. T. 189. §-a értelmében akkor is felelősek, ha az igazgatósági üléseken való megjelenésük elmulasztásával a köteles ellenőrzést nem gyakorolják. (Kúria 5167/1916.) A rt. igazgatósági tagjait erkölcsi kötelezettség terheli, hogy a társaság érdekeit önzetlenül szolgálják. Általában erkölcsi kötelesség terheli az igazgatósági tagokat a tekintetben, hogy a rt. érdekeit önzetlenül munkálják. Amennyiben tehát részükről valamely célzat, vagy törekvés arra irányul, hogy a társaság érdekével szemben egyesek önző érdeke juttassék érvényre, az a célzat nyilván erkölcstelen és ebből bíróilag érvényesíthető igény nem származik. A jelen esetben az alperes célja, mint amiként ez meg van állapítva, a fent* említett kötelezettségvállalással az volt, hogy ez úton ő és társai s így mint egyik részes a felperes is, a rt. kihasználásával annak érdeksérelmére nagy nyereségre tegyenek szert. Kitűnik az különben az alperes levelének abból a tartalmából is, mely szerint alperes ellene van az építkezési munkálatok alvállalatba adásának, mert a házilag végzendő munkákat helybeliek végezvén, az alvállalkozók rámutathatnak arra, hogy alperes a rt. rovására a munkálatokat magas árért vállalta. Nyilvánvaló tehát ezekből, hogy a fenti kikötéssel a peresfelek egyaránt a saját önző érdeküket kívánták a rt, hozandó határozata által biztosítani. (Kúria 867/1919.) Igazgatósági tag külön díjazásai. Végrehajtóbizottság díjazása. Az alapszabálymódosításra vonatkozó közgyűlési határozattal az igazgatóság kebeléből kiküldendő végrehajtó-bizottság vagy egyes igazgatósági tag különdíj ázása az igazgatóság hatáskörébe utaltatott. Ez az alapszabályi rendelkezés a felebbezési bíróság okfejtéséhez képest az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően sérti a törvény kötelező rendelkezését, amelyből következőleg az igazgatóság díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és a közgyűlés elhatározása alól el nem vonható. Nem sérti az anyagi jogot e közgyűlési határozat megsemmisítése. (Kúria 7590/1928.) Igazgatósági tag ellenőrzési jogköre többi tag által nem korlátozható. A K. T.-nek a rt. igazgatóságának jogkörét és felelősségét meghatározó I. rész tizedik cím IV-ik fejezet rendelkezéseiből nyilván kitűnik, hogy a társasági ügyek vitelének ellenőrzése és az esetleg cszlelfl visszaélések feltárása körül minden egyes igazgatósági tag önállóan járhat el és e jogának gyakorlásában a többi igazgatósági tag részéről többségi határozattal sem korlátozható. De nyilvánvaló az idézett rendelkezések tartalmából az is, hogy amennyiben ebbeli joguknak gyakorlását az igazgatóság tagjai elmulasztják, ezért magán- és büntetőjogi felelősség terheli őket.