Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

191 tott-e össze és hogy nem hozatott-e a törvény világos rendelkezéseibe ütköző határozat. (Kúria 89/j. nov. i5. 1607.) A bíróságnak a K. T.-en alapuló felügyeleti hatásköréből folyólag jogában áll a hozzá beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvnek egyes érdemleges határozatait hivatalból is vizsgálat tárgyává tenni azon irányban, vájjon azok a törvény- és alapszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával nem olykép hozattak-e, hogy azok által a részvénytársasággal üzleti összeköttetésben álló s a K. T. 17 4. §-ában csupán a részvényesek javára megállapított kereseti joggal nem bíró felek jogos érdekei megrövidítést szenvedhetnek. (Bp. T. 901. jun. 5. 1953.) A kir törvényszéknek a részvénytársaságok fölött a kereskedelmi törvény első része 10. címében szabályozott felügyeleti és ellenőrzési feladata a régi részvények semmisnek kimondására, illetőleg azok bevonásának s az új részvényekkel kicserélésnek elrendelése nem terjed ki. (Bp. T. i5o 15/1904.) A kereskedelmi törvény a közgyűlési határozatoknak a részvényesek részéről történhető megtámadása céljából csakis a kereseti jogot biztosítja részükre és így egyes részvényes a kir. Ítélőtáblának a közgyűlési határozat tárgyában keletkezett, az elsőfokú bíróság végzését elbíráló határozata ellen jogorvoslattal nem élhet. (Kúria 767/1898., 1607/1894.) A közgyűlésen elmozdított igazgatóság tagjai saját személyükben felfolyamodási jogosultsággal nem bírnak az illető közgyűlési határozat ellen és az ez által netalán szenvedett sérelmeiknek orvoslását nem perenkívüli úton, hanem csakis a törvény Rendes utján érvényesíthetik. (Kúria 520/1902.) Közgyűlési jegyzőkönyv kógens kellékei. A K. T. 180. §-a csak azt kívánja meg, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvbe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő, nem pedig egyúttal azt is, hogy az egyes jelenlevő részvényesek hány szavazati joggal bírnak. (Kúria 978/1912.) Közgyűlési jegyzőkönyv kellékei. Minthogy az állandó bírói gyakorlat értelmében oly esetben, midőn a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen és kik vettek részt meghatalmazott által s névszerint ki volt a képviselőjük, akkor a közgyűlésen hozott határozatok alaki hiányosság miatt megtámadhatók, a közgyűlési jegyzőkönyv adott tartalma alapján veendő a határozatok érvényessége feltételéül szolgáló alaki kellékek megléte vizsgálat alá. A megtámadott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvből a jelenlevők névszerint való felsorolása hiányzik és a szavazás eredményénél felsorolt nevek és részvénymennyiség mellett nincs megjelölve, hogy az egyes részvénytulajdonosok személyesen vagy ki által képviselten gyakorolták szavazatjogukat, holott megállapítottan nem volt személyesen jelen sem P., sem Sz., kik a jegyzőkönyv szerint 3o3, illetve 2 3 részvénnyel járó szavazatot adtak le. Kétségtelen tehát, hogy a jegyzőkönyv nem igazolja a K. T. 180. §. s az alapszabályokban a közgyűlés szabályszerű megalakításához megkövetelt alaki kellék fennforgását, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyet adva, a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, mellyel a meghozott határozatokat részben fenntartotta, mint az irányadó anyagi jogszabá-