Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

192 lyokba ütközőt megváltoztatni s a hatályban tartott határozatokat is alaki hiányosságuk miatt megsemmisíteni kellett. (Kúria 549/1925.) Közgyűlési jegyzőkönyv hiányai. Nincs oly jogszabály, mely szerint oly esetben, a mikor a rt. közgyűléséről felvett jegyzőkönyv a hozott határozatot hiányosan ismerteti, a határozat valódi tartalmát a jegyzőkönyv egyéb kétségtelen adataira alapított értelmezés és következtetés útján megállapítani ne lehessen. (Kúria 1062/1925.) Ki jogosított a közgyűlési határozat megtámadására ? A közgyűlési határozat megtámadására csak az van jogosítva, aki a megtámadott határozat hozatala idejében a társaságnak részvényese volt, a felperes azonban az alperes tagadásával szemben nem mutatta ki azt, hogy ő a megtámadott közgyűlési határozat hozatala időpontjában a csatolt részvények felett rendelkezési joggal bírt s ekként a társaságnak részvényese volt. (Kúria 906/1912.) A részvényes a közgyűlés határozatát csak keresettel támadhatja meg. A K. T. 174. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jog illet meg a rt.-i közgyűlés határozata ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. A törvény eme rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a közgyűlés határozatainak megsemmisítése iránti eljárás keresetlevéllel tehető folyamatba, tehát csak peres eljárás útján vehető-e jog igénybe a részvényesek által. Minthogy pedig a K. T. a közgyűlési határozatoknak a részvényesek részéről történhető megtámadása céljából más rendelkezést nem tartalmaz, csakis a kereseti jogot biztosítja részükre, kétségtelen az is, hogy ahhoz nincs joga a részvényesnek, hogy a törvényszéknek bemutatott közgyűlési határozat hivatalból való felülvizsgálata tárgyában hozott bírói végzés ellen felfolyamodási jogorvoslattal élhessen. (Bp. T., Kúria hh. 102 4/1912.) A közgyűlési jegyzőkönyv tárgyában hozott cégbírósági végzés ellen az igazgatóságnak felfolyamodási joga van. Abban az esetben, ha a kir. törvényszék a közgyűlési határozatoknak a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzését elrendelte, a cégbíróság vonatkozó határozata ellen a rt.-ot felfolyamodási jog nem illeti meg azon az alapon, hogy a közgyűlési határozat törvény, vagy alapszabályellenes, hanem a közgyűlési határozat megtámadására csak a részvényesek vannak jogosítva és joguk a K. T. 174. §-ában megírt kereset útján érvényesíthető. (Debr. T.) A Kúria mv. : A kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 37. §. szerint a perenkívüli eljárásban hozott elsőbírósági véghatározat ellen, a mennyiben a 43. §. ellenkezőt nem rendel, felfolyamodásnak van helye. Minthogy az elsőbiróságnak a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatását tárgyaló beadvány elintézése tekintetében meghozott végzése kétségen felül véghatározatnak tekintendő, s minthogy az e tárgyban hozott véghatározat ellen a felfolyamodás a keresk. eljárás 43. §. szerint kizárva nincs, ennélfogva nyilvánvaló, hogy az elsőbíróságnak a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatása tárgyában intézkedő végzése ellen a rt. igazgatósága, amelynek nevére az elsőbíróság határozata különben is kézbesíttetett, felfolyamodással élhet. (Kúria 1181/1914-)