Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

190 felvehessék. Ha ezt megteszik, kétségtelen, hogy mindaz, amit a tervezetbe felvettek, ugyanazon szempont alá esik, azaz ez a rendelkezés is ép úgy tartozik a társasági szerződés tárgyához, mint az i—6. pontokban felsoroltak, mely esetben azonban mindig külön elbírálás tárgyává teendő az, vájjon az 1—6. pontokban foglaltakon felül felvett rendelkezés oly tartalmú és természetű-e, hogy az a társasági szerződés lényegét érinti-e vagy sem ? Ennélfogva a K. T. 179. §. utolsó bekezdése értelmében ily rendelkezést közgyűlési határozattal módosítani akkor sem lehet (kivéve az összes részvényeseknek beleegyezése esetét), ha megállapítható, hogy az a rendelkezés a társasági szerződés tartalmának lényeges részére vonatkozik. Hogy különben a 179. §. utolsó bekezdése elvileg az említett 1—6. pontokban foglaltakon kívül felvett rendelkezésekre is vonatkozik, következik magából a törvényből, mely nem tesz különbséget a i5o. §. alapján felvett és az azonkívül felvett rendelkezések között, amennyiben azok az alapszabályokba átmentek és lényeges rendelkezést tartalmaznak. Az a felfogás, hogy ily esetekben nem lehet többségi határozattal módosítást tenni, abban leli jogi indokolását, hogy a tervezetnek ily rendelkezését minden egyes részvényes a részvényjegyzéskor külön-külön fogadta el, azaz a tervezetben foglalt ily rendelkezések nem létesültek csak többség útján, hanem azokat minden egyes részvényessel külön állapították meg szerződésileg. Ettől való eltérés is ennélfogva nem többségi határozattal, hanem csakis minden egyes részvényesnek külön beleegyezésével történhetik meg. Ami már most a jelen esetben a fent említett rendelkezést illeti, nem szenvedhet kétséget, hogy az igen lényeges rendelkezés. A részvények kereskedelmi forgalmának szempontjából ugyanis a részvények minősége igen fontos körülménynek tekintendő, és azok minőségének el változtatására — a jelen esetben a bemutalóra szóló részvényeknek névre szóló részvényekké történt átváltoztatása — a részvények forgalmi képességét lényegesen befolyásolja, ami pedig minden egyes részvényesnek magánjogait érzékenyen érintheti, ily lényeges módosítás tehát többségi határozattal nem eszközölhető. (Kúria 60/1913.) 180. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melybe a jelenlévő részvényesek nevei s az általuk képviselt részvények száma felveendő. E közgyűlési jegyzőkönyv az igazgatót ság által az illetékes törvényszéknek eredetben, vagy hiteles másolatban haladéktalanul bemutatandó. A közgyűlési jegyzőkönyvnek nyilvánosságra szánt természeténél fogva vagy magyar nyelven szerkesztve kell lennie vagy hiteles magyar fordításban mutatandó be. (Bp. T. 3732/1885.) A bíróság a részvénytársaság közgyűlésének jegyzőkönyvét csakanynyiban teheti vizsgálat tárgyává, a mennyiben az összehívás alakszerűségének hiánya, vagy hogy a kereskedelmi törvény szerint büntetendő valamely cselekmény esete forog fenn. (Kúria 8g5. okt. 21. 1564.) A jegyzőkönyvnek a tényleg jelenvolt részvényeseket, illetve névszerint megnevezett azokat a személyeket, akik mint a részvényesek megbízottjai jelentek meg, fel kell tüntetnie, mert csak az ily jegyzőkönyv alapján állapítható meg minden kétséget kizárólag az, hogy a közgyűlésen tényleg ki volt jelen és hogy e szerint a közgyűlés határozatképes-e, valamint a megjelentek közül ki hány szavazat felett rendelkezik az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megfelelően. (Kúria 615/906.) A kereskedelmi bíróság a közgyűlési jegyzőkönyv elintézésekor csak azt van jogosítva megbírálni, vájjon a közgyűlés alapszabályszerűleg hiva-