Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

187 Ez a jogi felfogás azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn — amiként a felfolyamodásból az adott esetre vonatkozóan megállapítható — a rt. alapszabályszerű vállalata életképtelenné lett s amidőn a részvényesek — vagy esetleg bekapcsolódó uj érdekeltség — az életképtelenné vált részvénytársaság formáját akarják felhasználni az eddigi üzletkörrel össze nem férő teljesen más irányú üzleti vállalkozásra. Az üzletkörnek ily jelentőségű módosítása a részvényesek összességének egyhangú szavazatával sem történhetik, mert a társaság eredeti üzletkörének folytatásával nyilván össze nem férő új üzleti vállalat alapítása csak az új társaságok megalakulásának feltételeit szabályozó jogszabályok szerint alakítandó uj társasági alakulat tárgya lehet. (Bp. T. 12403/1928.) Olajipari üzletkör kiterjesztése útépítésre. Az állandó bírói gyakorlat értelmében valamennyi részvényes beleegyezése esetében a rt. a vállalat tárgyát más, eddig nem űzött üzletágra is kiterjesztheti, mert az egész alaptőkét képviselő részvényesek összessége az új üzletággal járó kockázatot szabadon vállalhatja s a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdésében foglalt tilalom ily esetre nyilván nem vonatkoztatható. Az iratok szerint a felfolyamodó rt. tényleg működik és részvényeinek összessége egyhangúlag határozta el azt, hogy az olaj- és vegyipari gyártmányok előállítására és forgalomba hozatalára terjedő eddigi üzletkörét útépítési és hasonló vállalatokra is kiterjeszti, mely határozata senki érdekének sérelmével nem jár. Ily körülmények között az állandó bírói gyakorlat álláspontját követve, az üzletkörre vonatkozó alapszabály-módosító végzést meg kellett változtatni és a megsemmisítés hatályon kívül helyezése mellett az elsőbíróságot a bejegyzés tárgyában szükséges intézkedések megtételére kellett utasítani. (Bp. T. 2619/1929.) Vállalat tárgyánál* módosítása s határai. Nem fogadhatta el a kir. törvényszék felperes azon okfejtését, hogy a cégbíróságnak nincs joga megkülönböztetést tenni a tervezet rendelkezései között abból a szempontból, hogy lényeges vagy nem lényeges rendelkezések-e, mert az állandó bírói joggyakorlat alapján a cégbíróság igen gyakran és állandóan felülbírálja és megkülönbözteti a tervezetből átvett rendelkezéseket ezen szempontból, sőt nemcsak a különböző rendelkezéseket, hanem a tervezetnek a vállalat tárgyára vonatkozó rendelkezéseit külön is. Való azonban, hogy a bírói joggyakorlat a vállalat tárgyára vonatkozó nem lényeges módosításokkor is, amit a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése ellenére lehetségesnek és érvényesnek tart, az összes részvényesek hozzájárulását követeli meg, de a bírói joggyakorlat általában csak a vállalat tárgyának kiterjesztését és változtatását veszi figyelembe, miután az alapszabályok módosítása csak az esetben szükséges, ellenben nem vizsgálja a cégbíróság azt, hogy a rt. a kijelölt tárgykörben működését valamennyi megengedett üzletkörre kiterjeszti-e, vagy időnként csak az egyik vagy másik üzletkörben fejt-e ki működést, szóval a bírói joggyakorlat a vállalat kijelölt tárgyát oly korlátnak tekinti, amelyen túl a társaság működését ki nem terjesztheti, de amelyen belül szabadon működhetik és oly joggyakorlat, amely a rt.-ot arra kötelezné, hogy a kijelölt tárgykört működésében állandóan kitöltse, a bíróság előtt nem ismeretes. Általánosságban valamely cég átvételének vagy helyhez kötött vagyontárgy átvételének a vállalat tárgyaként való megjelölése a tervezett cégszöveg