Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

188 elnyerése céljából szokásos, hogy az illető cég nevének vagy az illető helyre utaló cégszövegrésznek felvételét a cégbíróság engedélyezze. E rendelkezés azonban a vállalat tárgyát még nem jelöli ki, úgy, hogy ezenfelül az üzletkört is meg kell jelölni és a rt.-ra ez a tervezetben, ill. az alapszabályokban kijelölt üzletkör lesz az irányadó, amelytől a K. T. 179. §-nak utolsó bekezdése értelmében el sem térhet, holott az egyéni vagy társas cég bármikor teljesen megváltoztathatja üzletkörét, amire számos példa van. (Bp. Tsz. 46176/1926.) Tervezetből átvett intézkedések (részvények minőségének) módosítása. A K. T. i5o. §-a midőn megjelöli a tervezetnek kötelező tartalmát, nem azt kívánja megállapítani, hogy mit lehet, hanem, hogy mit kell minden egyes esetben az alapítóknak a tervezetben feltüntetni. A tervezet tehát a K. T. 15o. §-ában meghatározott kötelező tartalmon felül egyéb adatokat is tartalmazhat, sőt felvehető abba az alapszabálytervezet is. A K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének a közgyűlés hatáskörének korlátozására vonatkozó az a rendelkezése azonban, hogy az alapszabályokba a tervezetből átvett pontozatokat a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, nem alkalmazható minden megkülönböztetés nélkül a tervezetből az alapszabályokba átvett minden tárgyra, mert a tervezet olyan intézkedéseket is foglalhat magában, melyek a társasági szerződés lényeges tartalmához nem tartoznak. A K. T. 179. §-ának tiltó rendelkezése ennélfogva a tervezetből az alapszabályokba átvett azokra az intézkedésekre vonatkozik, melyek a K. T. i5o. §-a szerint a tervezetnek kötelező tartalmát képezik és azokra, melyeket bár a törvény kötelezőleg elő nem szab, az aláírók a társasági szerződés lényegéhez tartozónak tekintenek, mert csak ezek a pontozatok alapfeltételei annak a kétoldalú jogviszonynak, melyben a részvényesek a társasághoz állanak és csak ezek nem módosíthatók még közgyűlési határozattal sem. A K. T. i5o. §-a nem rendeli, hogy a tervezetbe azt is fel kell venni, hogy a részvény névre vagy bemutatóra szól, az aláírási ív (tervezet) azonban ilyen rendelkezést tartal,L maz és az az alapszabályokba is átvétetett. Ennek dacára a bemutatóra szóló részvények tekintetében hozott és megtámadott az a közgyűlési határozat, mely szerint az alapszabályok akként módosíttattak, hogy a társasági alaptőke névre szóló részvényekre oszlik, a K. T. 179. §. utolsó bekezdésének a közgyűlés hatáskörét korlátozó rendelkezését azért nem sérti, mert a részvények minősége a társasági szerződésnek nem lényeges tartalma, az e részben történt alapszabálymódosítás tehát egyéni jogot nem sért. (Kúria 60/1913.) , Tervezetből átvett intézkedések módosítástilalmának magyarázata. A K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése értelmében azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át —- és ekként a vállalat tárgyát is (K. T. i5o. §. 1.) — a törvényben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani. A törvény ezen tilalmának értelme és célja — mint ez a K. T. tervezetének tárgyalására öszszehítt értekezlet jegyzőkönyveiből is kitűnik — az, hogy a vállalat tárgyának és a társaság céljának lényeges megváltoztatása csak valamennyi részvényes beleegyezése mellett, vagyis új társaság alakulása által legyen lehetséges ; e tilalom azonban csupán a társaság céljának megváltoztatására irányul és nem vonatkozik arra, midőn nem erről, hanem a már elfoglalt alapon az üzletkör kiterjesztéséről van szó. (Bp. T. 9380/1921.)