Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

183 tőke felének összegéig fokozatosan kiegészítendő tartalékalap terhére esik s az alapszabályok megfelelő irányban való megváltoztatása nélkül új tartalékalapot semmiféle rendkívüli veszteség fedezetére létesíteni nem lehet. Nyilván szabálytalan tehát a megtámadott közgyűlési határozat, amely a kétes követelések leírásaként öo.ooo koronának a rendes tartalékalapra való átutalása helyett s az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megváltoztatása nélkül külön tartalékolását rendelte el. (Kúria 365o/i92i.) Uj részvények értékesítési ideje s kibocsátása szukszessziv nem bízható az igazgatóságra. A K. T. 179. §-ába ütközik a rt. közgyűlésének az a határozata, amely egyrészt kimondja ugyan az alaptőkének — meghatározott számú és névértékű részvények kibocsátása útján — bizonyos meghatározott öszszegre felemelését, másrészt azonban, ezen összeg korlátain belül arra hatalmazza fel az igazgatóságot, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egy részét tetszés szerinti időben értékesítse, a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amikor és amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését ekként tetszés szerint módosítsa s tüntesse fel a cégjegyzékben: mert ilyképpen az alaptőke felemelése s az alapszabályok megfelelő módosítása az igazgatóság hatáskörébe menne át, jóllehet e tárgyak felett a K. T. 179. §-ának 5. és 7. pontjai értelmében, minden esetben a közgyűlésnek kell határoznia. (Kúria 1244/1924-) Négy nap nem elég az elővételi jog gyakorlására. Az elővételi jog 1922. november i4-étől november 18-áig, az ellenérték egyidejű megfizetése mellett volt gyakorolandó; ez a határidő pedig, amely a közgyűlést követő második napon kezdődött, nyilvánvalóan sokkal rövidebb volt, semhogy a régi részvényesek az őket a K. T. i63. §-ából kifolyólag megillető elővételi jogot, a részvények ellenértékének megfizetése mellett, ily határidő alatt gyakorolhatták volna; és a tényállás szerint az elővételi jogot a kitűzött határidőn belül, csakugyan a részvényesek egyike sem gyakorolhatta; amikor tehát a közgyűlés ilyen, nyilvánvalóan elégtelen határidőt tűzött, a régi részvényesek elővételi jogának gyakorlását lehetetlenné tette, minélfogva a megtámadott határozat ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha előre is kimondotta volna, hogy a régi részvények birtokosait elővéteü jog meg nem illeti és az igazgatóság az új részvényeket, tetszésétől függő áron, elhelyezheti, — ami pedig mindkét irányban törvényellenes, — mert alkalmas arra, hogy a régi részvényeseket a társasági vagyonból a K. T. 163. §-a értelmében megillető részesedését elvonja vagy lényegesen csökkentse. (Kúria 2722/1924.) Alaptőkeemelésnél új részvények tartozásokra fordítása. Az a közgyűlési határozat, hogy az új alaptőke emelése folytán kibocsátott új részvényeknek egy része — a részvényértékek befizetése nélkül — a társaság tartozásait célzó elhelyezést nyerjen, nem semmisítr hető meg akkor, ha az új részvények egy részének ily módon való elhelyezését a társaság boldogulása és különleges körülményei indokolttá teszik. (Kúria 5639/1926.) Uj részvényekkel tartozások kiegyenlítése. A bírói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése esetében is alkalmazandó a K. T.-nek az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a sza-