Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

184 bálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő. Ez a követelmény arra irányul, hogy a felemelt alaptőke, mint a társasági összes kötelezettségek fedezetére szolgáló állandó vagyonállag biztosítva legyen és ekként az alaptőke felemeléssel célba vett tőkeszaporulat a társaság rendelkezésére álljon. Az adatok szerint a társaság életbevágó érdeke fűződik, ahhoz, hogy a kibocsátandó új részvényeknek a régi részvényesektől elvont hányadából a társaságnak ez a nagyobb arányú tartozása kielégíttessék, továbbá a társaság vagyoni állása mellett nem forog fenn aggály a tekintetben, hogy az érintett tartozások kielégítéséül átengedendő új részvények értéke a társaságnak ezen teherrel mentesített vagyonában fedezetet nyer. Tehát ugyanaz az eredmény áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielégítésére fordítandó összeget a nevezett érdekeltség a részvényekért a társaságnak készpénzben befizetné. Ezekből önként folyik, hogy az elhatározott alaptőkeemelés alapján kibocsátandó új részvények egy részének tartozások kielégítése ellenében való elhelyezése a fennforgó körülmények közt ezen részvények reális értékének a készpénzbefizetéssel egyenértékű biztosítását nyújtja és így nincsen jogszerű alapja annak, hogy a kérdéses közgyűlési határozat olyirányú rendelkezése miatt megsemmisíttessék. (Kúria 5639/926.) Elővételi jog korlátozása nem mindig tilos. Nincs oly törvényes intézkedés, mely a részvényesek elővételi jogának korlátozását eltiltaná. Ezért az alapszabályok oly módosítása, mely a kibocsátás idején létező részvénybirtokosoknak elővételi jogát az új kibocsátású részvények felére korlátozza, törvénybe és alapszabályokba nem ütközik, feltéve, hogy az említett jog biztosítása nem a tervezetből vétetett át. (Bp. T. 9212/1921.) Uj részvényeknek belértéken alúl idegeneknek juttatása. Az alaptőke felemelése alkalmából kibocsátott új részvények tekintetében a K. T. i63. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló szabály az, hogy az új részvényeknek harmadik személyek részére a régi részvényeseknek egészben, vagy részben kizárásával a belértéken lényegesen alul maradó ár mellett való juttatása csak a részvénytársaságnak, tehát maguknak a részvényeseknek is nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekéből történhetik. A keresettel megtámadott rendkívüli közgyűlési határozatok értelmében az alperesi rí. alaptőkéjének felemelése alkalmával kibocsátott 3i.ooo darab új részvénynek darabonként 20.000 korona kibocsátási árfolyam mellett a M. Á. H. banknak való juttatása, s az ezt követően kibocsátott 100.000 darab új részvénynek 10.000 korona kibocsátási árfolyam mellett 1:1 arányban az immár 100.000 darab részvénnyel biró régi részvényeseknek való ajánlása a M. Á. H. bankkal kötött s ugyanezen rendkívüli közgyűlés által jóváhagyott szanálási megállapodás folyományaként az alperesi rt.-nak, vagyis a részvényeseknek abból a nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekéből történt, hogy ebben az időben az alperesi rt. válságos anyagi helyzetben volt, s mint a rendkívüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tartalmazza, csakis ennek a szanálási megállapodásnak foganatosítása tette lehetővé további fennmaradását. Ezeknél fogva — szem előtt tartva, hogy a M. Á. H.-bank e közbelépésével az alperesi rt. válsága orvosoltatott, mert a vállalat ma is fenn^ áll s működik — nem lehet szó arról, hogy a keresettel megtámadott határozatok a részvényeseknek s köztük a felperesnek, mint részvényes-